1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től pedig a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa is Balatonfüred.
“Aki
nyáridőben a zajos, zsúfolt, bódésorokkal csúfított Balatonfüredet
megpillantja, alig tudja elhinni, hogy 150-160 évvel ezelőtt a magyar
művelődés, a magyar művészetek emelkedett légkörű találkozóhelye volt e
városka. A reformkor szinte valamennyi számottevő személyisége
megfordult itt,…”
Az
1994-s kiadású útikönyvem még így jellemezte Füredet. Mindez már
szerencsére a múlté és örömmel tapasztaltuk, hogy mára a kb 13 ezer
lakosú Balatonfüred egy nagyon kulturált és jó ízléssel megújított
városka lett a Balaton északi partján.
Érdekesség, hogy a Füred elnevezés
csak a savanyúvízforrások vizének hasznosítása során létesített
fürdőtelep okán kapcsolódik a “fürdő” szóhoz. Valójában a település neve
a fürjmadár régi für változatából képződött, jelentése fürjes.
Már
a 17. századból vannak feljegyzések az itteni “szeszes, tiszta,
savanyú, felfrissítő elevenítő és gyomorbeli szeleket hajtó” vízről. A
tihanyi apátságot újjáépítő Lécs Ágoston 1743-ban kőfoglalatba gyűjtette
a forrást és fürdőházat emeltetett mellé. A mai Gyógytéren álló
klasszicista stílusú Kossuth-ivócsarnokot 1800 körül építették. Érdemes vinni üveget a víznek!!!
A
téren igazi 19. századi hangulat fogadja a látogatót szépen felújított
épületek és gondozott parkok. Füred a reformkorban nem csupán fürdőhely
volt. Élénk társasági, kulturális életével nyári politikai központnak
számított, ahol megfordult Kazinczy, Csokonai, Széchenyi, Kossuth, Deák,
Vörösmarty. A szanatórium árkádsorán látható a Füredi Pantheon, azon tudósok, írók, művészek emléktáblái, kiknek kapcsolatuk volt a várossal.
Itt
épült1831-ben, Kolozsvár és Miskolc után, az ország 3. vidéki
kőszínháza, melyből már csak pár oszlop látható a tér mögötti parkban.
22 nyarat töltött Füreden Jókai Mór, aki itt, a színház 1848. március
15-i Bánk bán előadásán ismerkedett meg feleségével, a Gertrúdot játszó
Laborfalvi Rózával. A Jókai villa a Honvéd utcában található, itt írta Jókai Az aranyember című regényét.
Jókai így írt Füredről
A Jókai villával szemben található a nemrég megújult Vaszary villa, gondozott parkkal, kiállító termekkel, könyvesbolttal, és a Bergmann Cukrászda
kis kávézójában finom sütik és kávé kapható. Ezenkívül van itt egy
könyvesbolt is, ahol a gyerekek kaptak egy érdekes, ez évben megjelent
regényt: Nyulász Péter Helka című regénye a Balaton környéki mondákat dolgozza fel a mai fiatalok érdeklődése szerinti modern szemlélettel.
A parti Tagore-sétány a kikötő és az Esterházy strand
között húzódik. A környéken minden parkoló fizetős, még este is! Mi a
strand előtti parkolóban hagytuk a kocsit, mivel először a várost néztük
meg és mikorra már elfáradtak a gyerekek, akkor ide visszatérve rögtön
mehettünk a strandra. Azért ezt a strandot választottuk, mert itt van
egy élményfürdő is, tehát medencék, ahol akkor is lehet fürdeni, amikor a
Balaton vize hideg (2 órára szól a jegy, a medencékhez külön kell
venni). A strand szépen felújított, gondozott gyep és sok-sok virág,
kulturált és megfizethető éttermek, igényes kialakítás jellemzi.
A
sétány árnyas fái alól szép kilátás nyílik Tihanyra, a partot sok
hattyú és kacsa teszi változatossá. És lépten-nyomon szobrokra
bukkanhatunk!
A móló előtti Rózsakertnél áll a város jelképévé vált két szobor: a Révész és Halász, valamint a sétány névadó költőjének, az indiai Rabindranath Tagore-nak a szobra.
A sétány névadója a Nobel-díjas Tagore indiai költő, író (1861-1941), aki több hetet töltött 1926-ban Magyarországon, Balatonfüreden.
A
mólótól nyugati irányban található a pezsgő éjszakai korzó, rengeteg
kis üzlettel, fagyizóval, hotelekkel, este alig lehet parkolót találni a
környéken.
A
város nyugati végén, a kékből sárgára festett “görög falu” előtti
bevásárló központ főút felőli oldalán szép sétaló részt alakítottak ki,
ötletes kondi gépekkel és két modern falécekből készült alkotással.
