füveskönyv

Mindegy, melyik oldalon nézünk ki az ablakon, mindkét irányban a kertre látunk!

És hogy miért? Sajnos csak ennyi maradt a magyar klasszicista kastély építészet egyik gyöngyszeméből.

Ilyen volt és ilyen lett

Október utolsó  napos hétvégéjén sétáltunk a Budapesttől kb 30km-re nyugatra fekvő alcsúti arborétumban. Ha az M1-ről délnek fordulunk Bicskénél alig 10 perc alatt ott lehet lenni. Felcsúton haladtunk át először, itt található a Puskás Ferenc Sportakadémia hatalmas komplexuma és focipályái. Alcsútdoboz pár kilométer csak innen. Ha már itt járunk, emlékezzünk meg a magyar természetfilm gyártás nagy alakjáról, Homoki Nagy Istvánról is, aki itt lakott az 1960-s évektől haláláig. (Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák, stb)

Az alcsúti arborétum valójában József nádor (1776-1847) 1820-s években klasszicista stílusban épült kastélyának angol parkja. Kortársai szerint a nádor volt a legmagyarabb Habsburg, mint Magyarország császári helytartója a reformkori törekvések híve és támogatója volt.

A Pollack Mihály tervezte egyemeletes, portikuszos, négy jón oszlopos főhomlokzatú U alakú kastélyépületből mára már csak a főhomlokzat maradt meg. Bár túlélte a háborút és az orosz megszállást, feltehetően gyújtogatás okozta azt a tűzvészt, amely jelentős károkat okozott benne és ezután hagyták tönkremenni. (1944-ben a nádor leszármazottai a front elől menekülve semmit nem vittek magukkal, tehát elképzelhető, hogy mennyi érték ment itt kárba.)

József nádor a kastély köré csodás angol parkot terveztetett a schönbrunni kertépítő Tost Károllyal, mintegy 300 új fajt honosítva meg. A kertnek sok híres látogatója és csodálója volt, többek köt Jókai és Vajda János is megörökítette írásaiban. Az uradalom gazdálkodása is példaértékű módon folyt.

 

Bár a kastély elpusztult, a kert számos épülete megmaradt, melyek mint műromok teszik romantikussá az arborétumi sétát. Ezek közül a leglátványosabb  a Stornó Ferenc tervei alapján 1880-ban épült neogótikus kastélykápolna, valamint az oroszlános kút, a babaház, a gloriett, …. A majd 50 ha-s park kb 540 fajból álló fás gyűjteményének legidősebb példányai közt találhatók a platánok, mocsárciprusok a hatalmas légzőgyökerekkel, különleges a 24 törzset nevelő óriás tuja, a zuhatagos bükk, a 7 törzsű török mogyoró, stb

 

Őszi ciklámen virágzás

 

Tavasszal a hóvirágmező, júniusban a szentjánosbogarak esti tánca, ősszel a lombszíneződés teszi különlegessé a parkot. De emellett ezernyi szépséget talál még a figyelmes látogató a tavak, szigetek, hidak, kacsák mellett sétálva.

Az arborétum mellett parkoló van, a bejáratnál pedig mosdó, bent a parkban már nincs más információs pont. A belépőhöz lehet kérni térképet a kertről.

Az arborétumi belépővel (családi belépő ára 1800 Ft) kedvezményesen lehet enni a parkoló mellett lévő Puskás  Sport Hotel éttermében. Szerencsénk volt, mert a szép őszi időben a parkban lévő kis tavacska szigetén gyönyörű környezetben tudtunk még ebédelni. Az étel finom volt, a kiszolgálás pedig gyors és udvarias.

Nagyon szeretek túrázni: járni a hegyeket, hallgatni az erdő hangjait. Többször előfordult már velem, hogy a turistautak hiányos jelzése miatt percekig töprengtem egy-egy elágazásnál, kereszteződésnél, vajon melyik a jó út, melyiken menjek tovább? A mai nap olvasmánya ezeknek a töprengéseknek hangulatát juttatja eszembe. A nagyböjt számomra a megállás, a bölcs megfontolás ideje, hogy életem ösvényei között megtaláljam az örök életre vezető helyes utat.

Régi vágyam volt egy esztergomi kirándulás, tavaly nyáron végre ellátogattunk ide. A borús, esős július végi hét kedvezett a városnézésnek. Napokon át sétálgattunk a kisváros több, mint ezer év történelmével átitatott utcáin. Igazi nemzeti-történelmi ékszerdoboza az országnak, hihetetlen gazdag múlttal, a jelene viszont néha kiábrándító és érthetetlen. Élvezetes szellemi időutazás végigsétálni és végigolvasni a múlt idők eseményeit, elmerengeni a történelem alakulásán…

Visegrád felől érkezve két hatalmas háztömb – régi kanonoki épületek – között halad fel az út a Bazilikához, az ország legnagyobb templomához, mely 118 m hosszú, 48 m széles és 100 m magas, alapfalai 18 m vastagok. Európában csak a római Szent Péter és a londoni Szent Pál katedrálisok előzik meg.

 

 

A fizetős parkolóból gyalog a Sötétkapunak  nevezett alagúton  át a bazilika dombja alatt fekvő felújított Prímás Pincébe sétálhatunk. www.primaspince.hu

A 3700 m2-s pincerendszer tereiben Turisztikai és Borkulturális központ, valamint étterem, kávézó található. Innen egy üveglifttel juthatunk fel a bazilika oszlopcsarnoka elé.

A Prímás Pincével szemben a Szent Adalbert Konferenciaközpont és Szálloda megújult épületegyüttese található. A Hild József által tervezett Szeminárium a II. világháború után a honvédségé lett, majd szovjet katonai kórházként is üzemelt. www.szentadalbert.hu

 

 

A Várhegy mészkő-dolomit sziklahegyén épült bazilika kimagaslik környezetéből, a város legismertebb jelképe, ugyanakkor a Várhegy legfiatalabb építménye, mely 1822 és 1869 között épült klasszicista stílusban Pach János, majd Hild József irányításával. 1856-ban szentelték fel, a király jelenlétében, Liszt Ferenc vezényelte az erre az alkalomra komponált Esztergomi mise című művét.

 

 

A jelenlegi bazilika kissé északabbra áll az egykori Szent Adalbert-székesegyház helyétől, melyet még Szent István építtetett , majd III. Béla építtetett újjá (ekkor készült a Porta Speciosa – Szép Kapu- melynek makettje a múzeumban megtekinthető). Sajnos a török megszállás alatt felrobbantották, ennek ellenére tetőtlen, sérült falai az 1820-s évek elején még álltak.

A mai Bazilika a Várhegy közepén áll. Északi tornya mellett található Szent István lovas szobra. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája, ahol István király született, valamint a Géza fejedelem által építtetett Szent István vértanú templom, ahol ezer évvel ezelőtt Szent Istvánt megkoronázták.

 

2001. augusztus 15-én avatták fel itt Melocco Miklós István király megkoronázását ábrázoló milleneumi emlékmnűvét.

A hallgatózó kert alól

a fa az űrbe szimatol,

a csend törékeny és üres, 

a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szíved,

az út lapulva elsiet,

a rózsatő is ideges,

mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakon

készülődik a fájdalom.

Ausztriában ezzel a szlogennel ünneplik a 200 éve született zeneszerzőt és zongoristagéniuszt.

lisztománia

Liszt Ferenc 125 éve, 1886. július 31-én halt meg Bayreuthban.

Liszt Ferenc a ma Ausztriában, Burgenlandban található Raiding – Doborján nevű kis faluban született 1811. október 22-én, az Esterházyak itteni uradalmának gazdatiszti házában. Apja, Ádám itt volt gazdatiszt. Bár életrajzírói olykor nemesi ősöket emlegetnek felmenői között, valójában dédapja, List (!) Sebestyén háznélküli zsellér volt Rajkán. Nagyapja, Liszt György igen hosszú és változatos életű volt, 25 gyermeke született.

Liszt Ferenc eme szerteágazó családfája fogadja a látogatót szülőházában, Doborjánban, ahol többnyelvű kiállításon mutatják be életét, sok tárgyi emlékkel.

Az egykori kastélyból csak a kerti szárny és a bejárati kapu maradt meg és az egyszerű parasztház, melynek falára a soproniak 1881-ben helyezték el emléktáblájukat.

Kalapja, sétapálcája…

Írása…

A kis parasztház mellé az osztrákok hatalmas, modern koncerttermet építettek a kis faluba, modern szobrokkal a parkban.

Az ezerarcú géniusz

Sok érdekességet lehet megtudni Lisztről a  múlt-kor történelmi magazin őszi számában:

A kezdő

Akit Isten keze ütött nemessé

A csodagyerek

A legenda szerint Beethoven csókkal ismerte el a fiú tehetségét egyik hangversenye után

A virtuóz

Liszt Paganini -az ördög hegedűse – hatására napi négy-öt órát gyakorolt

A kompozítor

Forradalmi hevülettel dolgozott meg nem értésén is

A szívtipró

Karizmatikus vonzereje nyomán még a zaccot is összegyűjtötték kávéscsészéje aljáról a nők

A családfő

Soha nem nősült meg, élettársi kapcsolatokban élt, 3 gyermekét távolról nevelte

Az utazó

A mai rocksztárok látványos, ám kimerítő életét élte. Szinte állandóan utazott, lakása volt Weimarban, Bécsben és Budapesten (ma emlékmúzeum).

Az abbé

Liszt több mint egy éven át lakott a Vatikánban

Carl Czerny volt Liszt első tanára Bécsben.

Neki ajánlotta ezt a művét.

Kipróbált, hagyományos receptek

Ez egy igazán kiadós, akár nyári melegben is készíthető süti. A recept szerint 8 tojás kell hozzá, de készíthető ötből is!

Hozzávalók:
12 dkg vaj vagy zsír, 35 dkg liszt, 2 csomag sütőpor, 7 dkg porcukor,
pici só és annyi tejföl, hogy könnyen nyújtható legyen. Ha jól
kidolgoztuk a tésztát, két lapot nyújtunk belőle.

 

Töltelék: 8 tojássárgája, 25 dkg cukor, 20 dkg darált dió, reszelt citromhéj, 8 tojás habbá vert fehérjéje, 1-2 evőkanál kakaó. 

A
hozzávalókat óvatosan összekeverjük, majd a tésztalapot megkenjük
lekvárral, megszórjuk 2 evőkanál prézlivel és erre simítjuk rá a
tölteléket, végül rátesszük a második lapot. Villával kicsit
megszúrkáljuk a tetejét.

Sütés kb 25 perc 180 fokon. A tetejét porcukorral szórjuk meg.

vonul a vadlúd-sereg

– lúdbőrzik az őszi ég – 

hangjuk távolról remeg

s elnyeli a messzeség

mint megannyi kishajó

lassan ringanak tova

ahonnét majd a hó

halk nesszel érkezik haza

ökörnyálból köt az ősz

mellényt a sombokornak

csókkal illeti a fűz

hideg ajkát a holdnak

Településeiken az evangélikus templomok tornyát buzogány díszíti, ahogy a tájház kéményét is.

Tótkomlós város
neve is a betelepített szlovákokra utal, valamint a sok vadkomlóra,
amit   itt találtak. A város körüli kiterjedt tanyavilág mára eltűnőben
van, emlékét őrzi az 1985-ben eredeti vert falú módon épített
tanyamúzeum az orosházi út 15. km kövénél. Előkertjében nő a város
címerében is látható komló.

Kardoskúttól nyugatra található Fehértó
a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava. A
Körös-Maros Nemzeti Park részterületeként fontos madárátvonulási
terület, pl a darvak vonulási útvonalába eső pihenő állomás. A nemzeti
park kardoskúti múzeumában valamint a sóstói őshonos állat telepen sok
érdekesség látható, az út mentén pedig madárles helyeket alakítottak ki,
melyet főként novemberben érdemes felkeresni.

 

Szállást a Zöldbéka nevű turista szállón találhatunk.