Korzenszky Richárd ajánlása a templomot megtekintő látogatóknak:
“Találjon
megnyugvást és békét mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába! Álljon
meg csodálattal azok műve előtt, akik a műalkotásokat létrehozták és
megőrizték! Vigye magával a szépségnek élményét, amely azt hirdeti ezen a
helyen is, hogy több és nagyobb a világ annál, mint amit szemünkkel
láthatunk.
Béke az érkezőnek, áldás a távozónak!”
A templom toronypárja közti oromzat fülkéiben Szent Ányos és Szűz Mária szobrai,
akiknek tiszteletére a templomot szentelték.
A
Tihanyi bencés monostort I. András király alapította 1055-ben, III.
Henrik német császár feletti győzelmét megörökítendő. Itt alakíttatta ki
családi sírboltját és bencés szerzeteseket telepített ide. Ez idő tájt
felesége, Anasztázia, kijevi hercegnő révén bazilita szerzetesek is
jöttek, akik Tihanyban az Óvár keleti sziklafalába vájt cellákban
telepedtek le (ezek a barátlakások ma is láthatók).
A
király testvérével, Bélával folytatott harc közben nem sokára meghalt
és akaratához híven itt temették el 1060-ban. Sírja az egyetlen az
Árpád-házi királyok közül, amely a mai napig az eredeti helyén
található.
Az
apátság alapító okirata pedig legrégibb hiteles írásos oklevelünk és
egyben magyar nyelvemlékünk, mely 58 magyar szót, 9 képzőt és ragot
tartalmaz. Híressé vált idézete: Feheruuaru rea meneh hodu utu rea –
azaz A Fehérvárra menő hadiútra. Néhány magyar szó az oklevélből: árok,
bokor, fa fekete, három, homok, kert, mező, sziget, tó, vár, vásár, stb.
Az oklevél másolata az altemplomban megtekinthető, az eredeti
Pannonhalmán található.
Az
oltárképen Szent Ányos látható, aki Orleans püspökeként imáival
megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, tiszteletét a francia
uralkodók évszázadokon át ápolták. Hazánkba tisztelete valószínűleg I
András felesége révén került, akinek lánytestvére francia királynő volt.
A főoltár oszlopai között a rendalapító Szent Benedek és nővére Szent
Skolasztika, valamint Szent István és Szent László magyar királyok
szobrait helyezték el. A templom főkapuja felett valamint két külön
oldalsó oltáron is megtalálható a rendalapító és nővérének szobrai.
A
templom és a hozzá kapcsolódó kolostor a 16.-17. században végvárrá
vált és a Dunántúlon talán egyedülállóan, egy napra sem került török
kézre. A háború után a királyi kamara a felszabadított területeken álló
birtokokat csak ún. fegyverváltság kifizetése után adta vissza egykori
tulajdonosainak, amelyet a magyar bencés rend akkor nem tudott
megfizetni, így az apátság osztrák bencések tulajdona lett, és csak
1716-ban került vissza a pannonhalmi apátság tulajdonába. Közben
1702-ben a szabadságharc idején az osztrákok felrobbantották a tihanyi
várat, melyből csak az altemplom maradt meg, az eredeti együttes szinte
nyomtalanul eltűnt.
A
ma látható barokk templom és kolostor szárny 1719 és 1754 között épült.
A templom belső fából faragott aranyozott szobrai a közép-európai
barokk művészet kiváló alkotásai, nagyrészt a tiroli származású
Sebastian Stulhoff munkái.
Lotz Károly: Szentháromság
A
templom mennyezeti freskói az 1889-s nagy felújítás során készültek,
melyre a kor 3 jeles festőjét kérték fel: Deák-Ébner Lajost, Székely
Bertalant és Lotz Károlyt.
Lécs Ágoston apát monogramja az apát címerével. Az Ő nevéhez fűződik az apátság 18. századi újjáépítése.
(Augustinus Lécs Abbas Tihaniensis)
Szent Jeromos szobra a szószék oldalán.
Az orgona
A
templommal szemben új látogató központ épült, itt lehet jegyet venni,
mellyel megtekinthető a templom, az altemplom és a múzeum. Először
érdemes itt egy kis filmet megnézni az apátság történetéről, a
szerzetesi életről. Ezenkívül könyvek, ismertetők is vásárolhatók itt,
jó ha van nálunk egy amikor végignézzük a templom belsőt, hisz ismerve
az egyes oltárokat tartalmasabb látogatást tehetünk. Befelé haladva
először a Lourdesi Mária -oltár és a Keresztelő-kút, majd a Szt Benedek
és Szt Skolasztika oltárok, a szószék és a Máriacelli és Jézus
szíve-oltárok vannak. A Máriacelli oltár jobb oldali angyalához fűződik
az a legenda, hogy benne Stulhoff Sebestyén korán elhalt kedvesének
arcvonásait örökítette meg.
A román kori altemplom
A
múzeumban érdekes kiállítás látható, többek között egy szoba az utolsó
magyar uralkodó emlékére: IV. Károly és felesége Zita királynő 1921.
október 26-31 között itt töltötte utolsó magyarországi napjait, mielőtt
az antant Madeira szigetére száműzte őket.
“A
templom és a művészet elválaszthatatlanul összetartozik. A templom nem
csupán művészettörténeti emlék. A templom messziről figyelmeztető
látvány, hogy a földről tekintsünk föl az égre. Belső tér, amely
embereket gyűjt össze. Embereket, akik látni akarják a szépet.
Embereket, akik keresik a csendességet. Embereket, akik föl akarják
emelni a szívüket.” Korzenszky Richárd szavaival kívánok tartalmas
látogatást.
