Kecskeméti Arborétum
Kedvenc helyünk az arborétum, szívesen jövünk ide vendégekkel is sétálni és gyönyörködni. Vagy beszélgetni, futni… bármely évszakban. Itt most egy téli séta képei láthatók.
A Kápolna rét felőli bejáratnál található a magyar szentek szobrai szegélyezte sétány. 1999-ben kerületek ide a szobrok, addig egy temetőben hevertek. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotásai és 1960-ig a főtéren az egykori katolikus bérház homlokzatát díszítették.
Az arborétum több mint 60 ha-nyi területéből 2 ha egyházi tulajdon. Ezen található az 1718-ban épült barokk Mária kápolna, Lourdes-i barlang és a kálvária.
Szabadtéri oltár
A kálvária stációin tűzzománc képek mutatják be Jézus szenvedéstörténetét. 1996-ban készült.
Elolvadt a hó és megjelentek a vakond túrások.
Színek és formák télen is.
És még egy érdekesség: annak idején a diák Jókai Mór kedvenc kiránduló helye volt a Mária kápolna környéke:
„Szabad délutánokon öt-hat pajtás összeállott, hogy kigyalogoljanak Muraközyék messzeszöllőjébe (több mint egy órajárás); közvetlenül a város szélétől messzire kiterjedő homoki szöllők feküdtek, melyeken túl szintén nagy kiterjedésű, gyepes legelő következett (a Mária kápolnával), erre kijutva „megterült” az ifjúság, mint valamely csatárlánc, s kiki a maga botját, amennyire bírta, előre hajította (a botviselés a collegiumi tanulóknak már szabadalmuk volt, mellyel a fiatalabbak még tüntetve is éltek), azután sebes futásnak eredtek, míg botjukat el nem érték. Ez a mívelet többször ismétlődött a gyep külső széléig, ahol kezdődtek a messzeszöllők” – Garzó Imre, Jókai egykori iskolatársa így emlékezett vissza egykori kedvenc időtöltésükre