füveskönyv

Kiskunsági szikes tavak

Érdemes mostanság végigmenni az 52-s főúton, különösen Fülöpszállás közelében lévő szakaszon. A belvíz miatt itt most egy nagy “tórendszer” alakult ki és ez rengeteg madarat vonz ide. Gémek, kócsagok, kacsák és óriási ludak állnak vagy reppennek fel mindenfelől.

Két tanösvényen is sétálhatunk az itteni szikes élőhelyeken, ezeket egy részletes tábla mutatja a Kígyósi csárda előtt.

Mi a Széki lile tanösvényt néztük meg.

Ha a Kígyósi csárda után nem sokkal balra letérünk az 52-s főútról  Harta felé, akkor Járáspuszta és Dunatetétlen között egy csatorna mentén helyezkedik el ez a kb 6 km hosszú, kitáblázott ösvény. Egy biztos, nyáron itt iszonyúan süthet a nap, fa nemigen van a szikesen, ősszel vagy tavasszal kell ide jönni.

A széki lile egy madár, melynek itt található az utolsó jelentős hazai fészkelőterülete.

Madárlábnyomok a sziken.

Rengeteg óriási lúd sétált mindenfelé. És sokféle gágogás, csiripelés – ezernyi madárhang hallatszott.

Sok Krisztus-tövis (Gleditsia triacanthos) bokrot láttunk, óriási tövisekkel. Ebből szoktak  töviskoszorút csinálni a nagyböjtben.

Ha pedig megéhezik valaki, akkor vagy a Kígyósi csárdában, vagy az Akasztó előtt lévő Halászcsárdában lehet finomat enni. Mindkét hely kedvelt horgászparadicsom, rengeteg horgászt kicsalogatott a hétvégi jó idő.

 füveskönyv

    blog kislányoknak

Szilveszteri sütemény

 

Linzer karikának is hívják ezt a sütit. Ennek az a titka, hogy zsírral készül. Ki lehet próbálni vajjal vagy margarinnal is, de többek szerint akkor nem lesz olyan omlós.

Szilveszteri sütemény

 

 

Hozzávalók: fél kg sima liszt, 1 csomag sütőpor, 20 dkg porcukor, 20 dkg zsír, 2 egész tojás, 2 csomag vaníliás cukor, pici só.


Elkészítés: Először a zsírt, porcukrot és tojásokat habosra keverjük, majd a többi hozzávalót is beletesszük. Ha túl kemény lenne a tészta tejjel vagy tejföllel lágyíthatjuk. A jól kidolgozott tésztát fél ujjnyi vastagra nyújtjuk és pogácsa szaggatóval kiszaggatjuk.

Kisütjük, majd lekvárral összeragasztunk két-két kört.


 füveskönyv

    blog kislányoknak

 

Március 15-i előzetes

 

Program ajánló a Kecskemét-Hetényegyházán található Nyíri erdőbe! 

A Kecskeméthez közeli Hetényegyházán található a Kefag Zrt. 1200 ha-s erdészete. Mogyorós-tölgyes gyűjteménye különösen február – márciusban nagyon szép.

Ezenkívül található itt:

1848-s emlékmúzeum

Aradi vértanúk emlékműve

Szent Hubertus kápolna

1848m hosszú tanösvény

matuzsálem korú (180-200 éves) kocsányos tölgy

játszótér.

Szabadon látogatható március 15. és október 6 között hétfő és kedd kivételével 9-fél 6-ig.

Minden évben a március 15-i ünnepséggel nyit az erdészet, idén is meghirdették az ünnepséget, a program itt megtekinthető.

Nagyon szép környezetben látványos, korabeli csatajelenetekkel és színvonalas műsorral emlékeznek.  Idén kedden délután 2 órakor kezdődik az ünnepség. Érdemes időben elindulni, mert a kijutás kicsit hosszadalmas: Hetényegyháza végén jobbra kell fordulni és onnan földúton több kilométer az út. Mivel sokan kijönnek ilyenkor, az erdészet bejárata előtt több száz méterre jobbra alakítanak ki parkolókat, itt néha nagy a zsúfoltság.

Nagyböjt

 

A Nagyböjt a Húsvétot megelőző 40 nap. Jézus is 40 napot böjtölt a pusztában, mikor a sátán megkísértette.

 

Ebben az időszakban az Egyház emlékezteti a hívőket a földi élet mulandóságára a 40 napot indító Hamvazószerdán, majd újból végigjárjuk Jézus szenvedésének stációit, elmélkedünk a kereszt jelentéséről az emberiség megváltásában és saját életünkben.

 

Ezt az időszakot régen szigorú böjtben töltötték, húsételtől tartózkodván. Ma ez hamvazószerdára s a pénteki napokra csökkent le. Sokan egész évben megtartják a pénteki böjtöt, emlékezvén Jézus kereszthalálára. A mai, egészséges életmódra törekvő új irányzatok szintén hangsúlyozzák e télvégi böjt jelentőségét: a sok nehéz, zsíros téli élelem után meg kell tisztítani a szervezetet. Ez a legtöbb helyen tavaszi nagytakarítással is együtt jár. Húsvétra a hosszú téli hónapok után felfrissítik a házat, udvart.A külső készülődéssel párhuzamosan az emberek lelküket is “megtisztítják”: bűnbánatot tartanak. A külsőségek mindig jelzik a benső, lelki folyamatokat is.

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

Hamvazószerda

 

Hamvazkodjál hívő lélek,

mert porba tér ez az élet.

Akármennyit örvendeznél,

ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:

mert javaid cserben hagynak.

Évek szállnak, és maholnap

átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,

viseld sorsod türelemmel:

Hamu hull a gyötrelemre

s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,

könnyeink is porba hullnak.

Boldogok, kik megjavulnak,

hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted

s a Golgotán összetörted.

Adj nekünk is töredelmet,

testünk ellen győzedelmet.

(Sótári Énektár 1693)

“Por és hamu vagyunk – de Isten alkotása, szeretetből, szeretetre.

Por és hamu vagyunk, semmiség, amelyet betölt a végtelen,

halál, amely az életet hordja a méhében, 

látszólagos hiábavalóság,

amely az egyetlen értelmes és maradandó tevékenységre ad lehetőséget:

a szeretetre, 

múlandó életünkben éppúgy, mint az örökkévalóságban.”

(Lukács László)

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

Istenes János

 

Ma Istenes Szent János emléknapja van. Ő az Irgalmas Testvérek rendalapítója. 

1495-ben született Montemorban, Portugáliában és 1550-ben Granadában halt meg.

Érdemes elgondolkozni egy-egy szent életén, még ha régen is élt, tanulhatunk az életéből, mint például a mai nap szentjének az életútjából: mi vajon keressük-e, hogy mi Isten akarata az életünkben, és ha megtaláljuk, akkor merünk-e változtatni a megszokott életünkön?

János szegény családból származott, 40 éves koráig sok mindennel foglalkozott: gazdálkodott, katonáskodott (Bécsnél a török ellen), és közben kereste, hogy mi Isten akarata. 42 évesen egy zarándoklat alkalmával világosodott meg előtte, hogy a rászoruló betegeken kell segítenie. Házakat bérelt, adományokat gyűjtött, így próbált segíteni a szegény, beteg embereken. Az emberek “Istenes János”-nak nevezték el tettei miatt. 1690-ben szentté avatták, a katolikus kórházak védőszentje, nevét belefoglalták a haldoklók imájába. Az irgalmas rend mára az egész világon elterjedt. A 20. század elején Magyarországon 13 kórházuk volt.

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

 


Kányádi Sándor: Ne félj!

 

Kányádi Sándor: Ne félj!

 

Ne félj, ne félj!

Múlóban már a tél.

A nap, a nap

lassan erőre kap.

Remény, remény

ragyog az ág hegyén.

De még, de még

tartja magát a jég.

De már, de már

ripeg-ropog, akár

az ablak üvege,

ha labda töri be.

 

A fenti vers Kányádi Sándor 1989-ben megjelent Sörény és koponya című kötetéből való.

Ahhoz képest, hogy már 7 napja benne járunk a márciusban, sajnos még nagyon elkél a fenti biztató versike.

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

 

Szikla és homok

 

 Egertől északra Bélapátfalva mellett magasodnak a Bélkő-hegy sziklái.

Mert mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz
   az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a
   zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem
   dőlt össze, mert sziklára épült.

 

 Ez pedig a kiskunsági homok.

   Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba
   emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor,
   ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak; az összedőlt, és
   nagy romhalmaz lett belőle.”
   Mt 7,21-27

 

Ha a mi életünkre vonatkoztatjuk a fentieket, elgondolkozhatunk azon, hogy vajon az élet nehézségei és problémái hitünket és tartásunkat homokként fújják el, vagy kemény sziklaként tudunk állni a megpróbáltatások viharában. Mert aki már megtapasztalta, az tudja hogy a sok probléma kikezdi az egészséget, idegrendszert és egy idő után mint a homokvárat sodor el az élet és omlik össze az ember. Kell időt szánni arra, hogy megkeressük az igazi, tartós építőanyagot, amelyre építkezve állva tudunk maradni és meg tudjuk oldani problémáinkat. Erre alkalmas  lehet a szerdán kezdődő nagyböjti időszak 40 napja!

 

Hazai tájakon: Vodica – Máriakönnye

 

Baja és Érsekcsanád között az 51-s főút mentén található egy több szempontból is csodás hely. Egyrészt mert mint a neve is mutatja egy Mária-kegyhely, másrészt nagyon szép természeti környezetben helyezkedik el.

Vodica – vizecskét jelent.

 

Tavasszal, még éppen lombfakadás előtt jártunk arra, gyönyörűek voltak a templom körüli hatalmas fák törzsei. Az út mindkét oldala gondozott, parkoló és padok is vannak.

A kápolna a ferencesekhez tartozott korábban, 1811-ben épült.

Két forrás található itt és két története is van a kegyhelynek, az egyik magyar, a másik szerb.

(Kinagyítva a képet el lehet olvasni a kegyhely történetét)

Régen minden parasztházban volt  Jézus kereszthalálát ábrázoló kép, meglepődve láttam, hogy nálunk otthon pont olyan van, mint itt Vodican az egyik forrásnál.

A források és a templom mögött szép vízparti élőhely található, hiszen közel vagyunk a Dunához. Pár évvel ezelőtt a Széchenyi terv keretében létrehoztak itt egy 500 méter hosszú tanösvényt is.

Kiállítás

 

Aki szereti az alföldi tájat, Budapesten  kiállítás nyílik egy fiatal izsáki festő olajfestményeiből 2011. március 9-én a Nemzeti Táncszínház épületében, Bp. I kerület, Színház út 1-3.

A TÁJ DICSÉRETE címmel.

A megnyitón közreműködik Tabáni István és a résztvevők koccinthatnak az izsáki Royalsekt Zrt Franciaországban ezüstérmet nyert muskotályos édes pezsgőjével. A kiállítás április 10-ig tekinthető meg és a látogatók között a végén 1 képet kisorsolnak.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!