füveskönyv

Dsida Jenő

Veronika  –  lelkek

Veronika volt,

aki a gyűlölettől holtra sebzett,

vérverejtékes, torzult Jézus-arcra

ráborította selymes keszkenőjét –

és sírva borult le a szent rögökre.

      Ez a véres arc megmaradt örökre

      Beleivódott rostjai közé

a fehér keszkenőnek,

bús lelkébe a nőnek,

a halállal-tusakodó vonásai

békét csókolnak szerte a világnak.

      S bár a századok vasfoga

a kendőbe harap,

bár szétfoszlik és millióra bomlik,

de szelek szárnyán mindenhova eljut

és mindenkinek jut egy kis darab.

      Áldott, ó, áldott,

ki életútját sírva, küzdve rója

és megérti, hogy ez a keszkenő-hordás,

e drága foszlány örök megőrzése

a Veronika lelkek missziója.

     Nem  győz  a bánat, nem öl meg a harc,

ha tiszta lelkek hókeszkenőjéről

biztat, int felém ez a Krisztus-arc!

Szatmár, 1925. december 24.

A verset ezen a napon írta be a költő az édesanyjánál varrni tanuló Papp Veronika emlékkönyvébe.

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

 Kecskeméten minden évben megrendezik  a  Nemzetközi Jazz Napokat, többnyire más-más helyszínen, de mindig igényes, jó zenét láthat-hallhat a közönség. Így volt ez idén is. A kedvencünk a Sárik Péter Trió volt. Szirtes Edina “Mókus”-al léptek fel ( Ő kecskeméti, itt tanult az ÉZI-ben!). Alakítottak egy új együttest The New Soul Band néven. Érdemes belehallgatni a zenéjükbe, Sárik Péter igazán virtuóz jazz-zongorista, Szirtes Edina pedig az éneklés mellett hegedül is. A koncerten pedig volt egy különleges produkciója is, amikor egy gép segítségével megsokszorozta az ének és hegedűjátékát. A legjobb azért az élő jazz koncert, egészen különös élményt ad!

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

 A keresztút állomásai

A termesztett cseresznyétől eltérően levelei hosszan kihegyezettek és élesen fűrészes fogazatúak. Virága fehér vagy rózsaszín, egynemű vagy telt. Virágainak szaporítószervei csökevényesek, emiatt belőlük gyümölcs nem képződik. A japánok fogyasztják a cseresznyevirágot, méghozzá a virágot kocsányostól besózzák és elteszik télire, majd a kívánt mennyiséget kiveszik, leöntik forró vízzel, és az így keletkező kellemes levet italnak használják. (Surányi Dezső: Lyra florae)

FUDZSIWARA NÓ IETAKA

HA MÁSTÓL HALLOD…

Ha mástól hallod,

cseresznye szirma mily szép:

ez még nem elég!

A szemeddel kell látnod

az új tavasz köntösét.

EIFUKU: FÉNYHALÁL

Cseresznyeszirmon

nyugvó napnak sugara

megrebben röpkén,

majd mielőtt felfognám,

elpusztul az alkonyfény.

UKON: MÚLÓ ÉLETEK

Életek múlnak,

de van, ami megmarad.

Cseresznyevirág.

ISSZA:  CSERESZNYEVIRÁG

Cseresznyevirág

alatt nem idegen már,

aki oda áll.

A forzicia éneke

Ahány ház, annyi zserbó recept! Anyué ilyen: érdekessége, hogy élesztő és szódabikarbóna is van benne.

Hozzávalók: 50 dkg sima liszt, 25 dkg margarin, 1 tojássárgája, 1 teáskanál szódabikarbóna, 4 evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 dl tejföl (hogy könnyen nyújtható tészta legyen), pici só, kevés tejben megfuttatott 5 dkg élesztő.

Töltelék: 25 dkg darált dió, 25 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor

Elkészítése: A  hozzávalók közül először a tojássárgáját, margarint, porcukrot fakanállal kikeverjük, majd a többi hozzávalóval kézzel összegyúrjuk és 3 cipóba osztjuk.

Kinyújtunk egy lapot, beletesszük a tepsibe, megkenjük baracklekvárral, és a töltelék felével megszórjuk. Rátesszük a 2. kinyújtott lapot, ezt is megkenjük lekvárral és a töltelék másik felét rászórjuk. Erre jön a 3. kinyújtott lap. Ezt megszúrkáljuk egy villával és így tesszük be a sütőbe. 180 fokon sütjük.

Ha kihűlt, csokimázat teszünk a tetejére.

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

A péntek Jézus keresztrefeszítésének napja. A nagyböjti időben minden pénteken a hívek keresztutat járnak. Végigjárják Jézus szenvedésének egyes mozzanatait ábrázoló képeket, azokon elmélkedve. Ezeket nevezik stációknak, míg a keresztutat kálváriának ( jelentése koponya, az arámiai Golgota fordítása), mivel Jézust a Kálvária nevű dombon feszítették keresztre. Ezeket megtaláljuk minden templomban, de kint a szabadban is, domboldalakon, temetőkben.

“A keresztút eredetileg az a kb fél km-s útvonal Jeruzsálemben, amelyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Via Dolorosa: fájdalmak útja. Via Crucis: a kereszt útja. A hagyományok szerint a szent körúton már a föltámadás utáni napokban végigmentek néhányan. Hagyományként élt az is, hogy a Boldogságos Szűz felkereste Fia szenvedésének helyeit annak mennybemenetele után.

Később emlékkápolnákat létesítettek az útvonal főbb helyszínein, melyeket már a 14. századtól zarándokok látogattak. Európában elsőként olasz területeken imádkozták a stációkat. Szabadtéren a németek állítottak föl először a 15. században  – 7 állomással. A 14 stációs forma Betlehemben 1518-tól honosodott meg. Az itália apostolának nevezett Szent Lénárd népmissziójának köszönhetően kontinensünkön a 18. században terjedt el a 14 állomásos forma. 20 év alatt – 1731 és 1751 között – 572 keresztutat állított föl. Az állomások számát, a keresztút felállításának helyét, körülményeit és az ájtatosság módját XII. Kelemen pápa szabályozta 1730-ben kiadott rendeletében.”  (Keresztutak  –  Adoremus különszám, 2010)

“Természetesen a szenvedés mindenkiben félelmet kelt, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a szenvedés elfogadása által felnőttebbé válunk. A fájdalom ellen küzdenünk kell – ez az orvostudomány feladata -, másrészt viszont a fájdalom arra is szolgál, hogy felismerjük korlátainkat, elgondolkodjunk életünk értelme felett és megnyíljon  a szívünk mások szenvedése iránt. Ami pedig a kereszt botrányát illeti: valóban nem könnyű felfogni, miért van szükség a kereszthalál kegyetlenségére ahhoz, hogy a világ üdvözüljön. A mai ember szeretné kizárni életéből mindezt. Valójában azonban Jézus kereszthalála felhívást jelent az igazságosságra, a tisztességre, az igazságtalanságoknak a szeretetben való leküzdésére. Ugyanakkor – bár ésszel ezt nem könnyű felfogni – az Úr Jézus áldozatával felvállalta a mi fájdalmainkat, szenvedéseinket s ezzel átalakította a világot. Csak Krisztus útján járva vagyunk képesek elfogadni a fájdalmat és értjük meg igazán, hogy nincs igazi szeretet, ha nem tudunk lemondani önmagunkról, korlátainkról és arról az akaratunkról, hogy mindent birtokoljunk. A szeretet tehát szükségszerűen magában foglalja a fájdalmat és az önajándékozást. A kereszt misztériumában benne van a szeretet misztériuma is.”  (Ratzinger bíboros, a mostani pápa, 2005-ben a Vatikáni Rádióban mondta a fentieket egy beszélgetésben a fájdalom értelmével és a kereszt megváltó értékével kapcsolatban.)

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak