füveskönyv

Jaj, de édes.

Itt oly fiatal még. Tizenhat éves.

Mellén egy nagy elefántcsont kereszt.

De dús, komoly haján, bársonyruháján

titkos jövendők szenvedése rezg.

Keze ölében álmodozva nyugszik

karperecek, gyűrűk súlya alatt

és könnyen az asztalra könyökölve,

feje előre billen hallgatag.

Oly idegen így. Olyan ismeretlen.

Tündéri ábrándok menyasszonya.

Csak a szeme nevet rám ismerősen,

két mélabús, merengő viola.

Csak kék szemében ismerek magamra,

mely eljövendő álmoktól homályos

s rettegve a bús végtelenbe réved.

Gyerekkorunk mindenkori kirándulóhelye: minden alkalommal ide jött ki a család, három generáció sétált együtt. Mi gyerekek inkább rohangáltunk és gurultunk föl-le a homokdombokon, bolyongtunk a fekete fenyvesben, rókalyukat kerestünk és persze mindig találtunk is. A táj alig változott, csak most már a mi gyerekeink rohangálnak a homokdombokon…

Nyílik az árvalányhaj, Stipa capillata, térdig gázoltunk az árvalányhajas réteken.

Akár egy festmény: ilyen csodás fehér nyárak között vezet az út a buckák közé.

A hangyaleső  homoktölcsért készít: ott csücsül a mélyén és várja, hogy beleessen egy hangya a csapdájába…

Kipróbált, hagyományos receptek

Anyu húsvétra mindig ezt a süteményt is megsüti, e mellé persze még kell egy sósat is készíteni!

 Eléggé munkás, mert először kell két barna lapot, majd egy sárga piskóta tésztát sütni és ezeket főtt krémmel összeragasztani, a tetejére pedig csokimázat tenni.

Díjnyertes sütemény

Hozzávalók: 

2 barna laphoz : 25 dkg sima liszt, 6 dkg zsír, 8 dkg porcukor, 1 tojás, 1 csomag szalalkáli kevés tejben feloldva, 2 evőkanál kakaó, pici só.

Összeállítjuk a tésztát, ketté vesszük, két lapot nyújtunk belőlük és a tepsi hátoldalán egymás után  kisütjük őket.

sárga piskóta tészta: 4 tojássárgája, 4 tojásfehérje habbá verve, 5 evőkanál rétesliszt, 1 evőkanál citromlé, 5 evőkanál cukor, 1 csomag sütőpor, reszelt citromhéj, pici só.

Az összetevőkből hagyományos piskóta tésztát sütünk.

Krém: 20 dkg Rama margarint kikeverünk 20 dkg porcukorral.

3 dl tejet és 3 evőkanál réteslisztet krémmé főzünk, ha kihűlt hozzákeverjük a margarinos krémhez és hozzáadunk 2 evőkanál rumot.

A sütemény összeállítása: alulra kerül egy barna lap, ezt megkenjük baracklekvárral, erre jön a főtt krém fele, majd a sárga piskóta lap. Ezt is megkenjük baracklekvárral, majd a főtt krém másik felét rákenjük, erre pedig a második barna lap jön. A tetejére csokimáz kerül.

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

Húsvét  –  az ünnep kapcsán

eszembe jutott, hogy mennyivel másként ünnepeltünk régen, amikor gyerek voltam, otthon a falumban. Persze falun szinte mindenki ismer mindenkit – amit városban lakva nem tapasztalhat meg az ember – és akkoriban igazán szerencsés helyzetben voltunk, mert egy nagy család gyerekeiként az ünnep mindig nagy nyüzsgést és rokonlátogatást is jelentett. E mellett megvolt egy íratlan menetrend, amihez a többség tartotta magát. És ez pl Húsvét előtt már a nagyböjtben elkezdődött, azaz hosszan készültünk, külsőleg és lelkiekben is. (Gyerekként azért ez könnyebb volt, nem volt rajtam  a család, a munkahely és a háztartás stb gondja…) Volt idő részt venni a nagyheti szertartásokon, elcsendesedni, befelé fordulni. Húsvét vasárnap és hétfő pedig az ünneplésé volt: rokonlátogatás, nagy összejövetelek, hétfőn pedig nagy izgalommal vártuk a locsolókat és eszünkbe nem jutott volna, hogy akkor elutazzunk tavaszi wellness-hétvégére, hogy ne locsoljanak meg kölnivel, mert attól büdös lesz a hajunk!

Milyen furcsák is vagyunk, mi magyarok! Van egy ünnepünk szép, régi különleges szokásokkal, hagyományokkal, de nekünk nem kell. Helyette divatos nyugati szokásokat veszünk át, Valentin nap és Halloween próbál rávenni bennünket, hogy vásároljunk minél többet.

Az én korosztályomnak még jó, mert van mire emlékezni. De a mostani gyerekeket már nem tanítják meg a szüleik a húsvéti szokásokra, esetleg az iskolában tanulnak róla, de nincs lehetőségük megélni az ünnepet családi környezetben.

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

Kerék Imre

SÁRGA CÉGÉREIKET KITŰZIK

Fagypáncélját levetve csörgedez

a hegyi patak tovakanyarodva.

Bükkösökben, fenyvesek alján

lilásrózsaszín virágát kibontja

a fűszerillatú farkasboroszlán,

varázs vesszeje zöld szélben ragyog.

Feslik a liliomfa. Keltike,

martilapu köszönti a napot.

Éger-és kőrisligetek suhognak.

A mogyoróbokrok libegő, sárga

cégéreiket kitűzik a hegy

lábánál. Vén füzike barkája

kidugja fejét, akárha ezernyi

pelyhes madárcsibe csipogna

gallyukon. A Tölgyes-mocsár fölött

tovasuhan már az első szalonka.

Citromsármányok és fülemülék

csőrén gyöngyöző, harsány ének árad.

S hallod? A tavasz fölzengeti minden

regiszterét a Nagy Színorgiának.

Az utolsó vacsora emlékére szentelt nap, az Eucharisztia alapítása, s megemlékezés arról, hogy Jézus megmosta a tanítványok lábát.

“Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik:

Vegyétek, ez az én testem.

Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik.

Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt:

Ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak.”

Márk, 14, 22-24

A nagycsütörtöki mise alatt elhallgatnak a harangok és csengettyűk, az orgona, s kezdetét veszi a gyász.

Eucharisztia  –  Oltáriszentség

Jézus a kenyér és bor színe alatt mint Isten és ember valósággal jelen van. Az Oltáriszentség a keresztfán végbevitt áldozat megújítása és folytatása.

Dsida Jenő

NAGYCSÜTÖRTÖKÖN

A szél suhogva borzong

az olajfa lombokon.

A kanyargós úton, által az erdőn

tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,

véremet italul adtam,

könnyel mostam meg lábaitokat;

Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong

a sötét lombokon.

Judás után, által az erdőn

sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!

Égignyúló kemény kereszten

Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi költő, a 20. századi magyar költészet méltatlanul elfeledett alakja. 31 éves korában halt meg.” Költői kiteljesedésére mindössze tíz esztendőre futotta életéből, műve azonban nem maradt torzóban. Amit az ifjúság életörömben, szerelemben, játékosságban felkínálhat, s amit a gyilkos kór – szervi szívbaja – felfokozhat érzésekben: szenvedélyes magányűzésben és társkeresésben, … az mind lírává párolódott költészetében, drámai erővel töltve meg verseit.”

füveskönyv

mandulavirág

    blog kislányoknak

Az utóbbi években volt egy Kemény Henriket megidéző bábelőadás is, az idei programban ezt nem olvastam, de hátha mégis lesz!

A Madzag Bábegyüttes Vitéz László és a csodamalom című előadása kicsiket
és nagyokat egyaránt elkápráztat és megnevettet, igazi vásári komédia!
Érdemes plédet vinni és kényelmesen elhelyezkedni a füvön…

“A virágvasárnapi szentmise sajátos liturgiája a körmenettel és a

   passióval Jézus szenvedésének történetét idézi fel. E nappal elkezdődik

   a nagyhét, amely során Jézusnak értünk vállalt szenvedéséről és

   életáldozatáról elmélkedünk. Talán nem teszem túl magasra a mércét, ha

   a pálmalevelek látványos lengetése, a barkaágakkal való integetés, a

   ruhák földre terítése és a lelkes hozsannázás helyett a mi Urunk

   szenvedésére és annak jelentőségére szeretném irányítani a figyelmet. A

   magam figyelmét és az olvasók figyelmét egyaránt. Sokan felteszik a

   kérdést, hogy miért ilyen módon, azaz Isten Fiának szenvedése és halála

   révén kellett történnie a megváltásnak? A kérdés hátterében ott

   húzódik, hogy emberi szenvedéseink, saját szenvedésünk okát és célját

   keressük. Sőt, valójában a szenvedés értelmét keressük, bár sokan eleve

   kizárják, hogy a szenvedésnek lehet értelme.”

folytatás itt:  www.evangelium365.hu 

Tamási Miklós

VIRÁGVASÁRNAP

részlet

Mintha megszépülnék

mintha szárnyam nőne

mintha pálmaágak

hullnának a földre

mintha értem jönne

messziről Valaki

ballag már szívemmel

a húsvéti csacsi.