füveskönyv

Tárkonyos zöldbableves

Ez
az egyik nyári kedvenc levesünk. Mindig sok zöldbabot vetek a kertbe,
idén rengeteg van rajta és még a fekete tetű sem lepte le, pedig nem
lett permetezve. 

Akkor
igazán finom, ha fő benne egy kevés sonka vagy füstölt kolbász is. Jó
sok zöldbab kell bele, hogy sűrű legyen. Ezenkívül esetleg egy szál
sárgarépa is mehet bele, valamint fokhagyma bőven és kevés hagyma.

 Tejfölös
habarással készül: először rántást készítek, 3-4 evőkanál olajon 3-4
evőkanál lisztet kicsit megpirítok, majd egy teáskanálnyi házi őrölt
pirospaprika megy hozzá. Jól összekeverem, majd 3 dl tejföllel
felengedem. A levesből pár kanálnyit merek hozzá és így teszem a
levesbe, akkor nem kapja össze. Forralok egyet rajta és kész is van. Jól
illik a leveshez a tárkony, apróra vágva. Nem kell forrón tálalni, mi
langyosan szoktuk enni, kis ecettel ízesítve.

A tárkony
könnyen termeszthető az otthoni kertben is, évelő, tarackol, tehát
könnyen szaporítható, de emiatt oda kell rá figyelni, hogy ne
terjeszkedjen túlságosan el. Mostanra virágzik, ekkor vissza lehet
vágni, megújítani, hogy újból friss hajtásokat hozzon. 

Érdemes  belőle tárkony ecetet
készíteni: üvegbe sima ecetet kell önteni és ebbe tárkony hajtásokat
valamint fűszereket (pl szemes bors) áztatni, ezeket akár benne is lehet
hagyni, nem kell kiszedni az üvegből.

A Balaton július elején

nagyon kellemes kirándulóhely! 

Érdemes ilyenkor idelátogatni, mielőtt megérkeznek a külföldi turisták és zsúfolttá válnak az utak.

Nem győztünk betelni a csodás panorámával!

Mediterrán hangulat mindenfelé!

Éjjel és nappal

A parton pedig mindig látni hattyút és / vagy kacsákat!

Nyírbátor

 Sárkányok földjén  –  Nyírbátor

Nyíregyházától
dél-keletre található az észak-alföldi régió kiemelkedő történelmi
helyszíne, Nyírbátor. A város egykori birtokosa, a Báthori család fontos
szerepet játszott a város életében, melynek kultusza napjainkban is
jelen van. A Báthoriaknak már a 14. században udvarháza volt itt,
amit később egy megerősített kastéllyá bővítettek Ez sajnos a későbbi
századok folyamán erősen elromosodott, csak az egykori ebédlőpalota maradt
fenn magtárként. 2006-ban  ezt újították fel, helyet adva a pincében
egy reneszánsz étteremnek, a Báthori panoptikumnak és a tetőtérben egy
impozáns konferenciateremnek.

www.bathorivarkastely.hu

A panoptikumban
45 életnagyságú szilikonfigura (üvegszemekkel és egyenként beépített
szőrszálakkal – tényleg rendkívül élethűek és alaposan kidolgozottak)
jeleníti meg öt képben a 16-17. század jelentős eseményeit. 

Az első a Kenyérmezei csata,
mely előtt Báthori István vajda fogadalmat tett: ha Isten győzelemre
segíti, templomot emeltet Nyírbátor városában. A csatában többek között
Kinizsi Pál is küzdött Isza bég török serege ellen, amelyben a
keresztény had győzelmet aratott 1479. október 13-án. Báthori
fogadalmához hűen két templomot is építtetett. a mai református és a
minorita templomot, melyek a magyar késő gótika igazi gyöngyszemei.

Egy másik jelenet az 1549. szeptember 8-i bátori egyezménynek állít emléket, mely Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését mondja ki és itt Nyírbátorban köttetett.

Egy újabb jelenetben pedig a család hírhedt női tagját, Báthori Erzsébetet
láthatjuk vádlói előtt illetve családja körében. A grófnő nevéhez
számos rejtély kötődik, pl az egyik történet szerint okkult tanokkal
foglalkozott és fiatalságát, szépségét annak köszönhette, hogy
szolgálólányai vérében fürdött.

A tetőtérbe érdekes csigalépcső vezet, közben Makra Zsuzsa, nyírbátori tűzzománc művész címereiben lehet gyönyörködni.

A Báthoriak címerében
lévő sárkány egy régi mondára utal, mely szerint egyik ősük, Vid
legyőzte a környéket rettegésben tartó szörnyeteget, majd bizonyítékként
kiszedte a fogait, ezek láthatók ma a város címerében. A család
ugyanakkor a Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkány -rendnek
is kezdetektől tagja és a Szent-György lovagrend a későbbi évtizedekben
is jelen van Nyírbátorban.

A Várkastéllyal szemben található Nyírbátor talán legismertebb épülete, az 1488-1511 között épült református templom, mely legszebb hazai teremtemplomunk gyönyörű hálóboltozatos mennyezetével és háromosztatos, csúcsíves ablakaival.

Az eredetileg Szent-György  nevezetű templom mellett áll az ország legnagyobb erdélyi építészeti hatást mutató késő-reneszánsz fa harangtornya,
melynek harangját 1640-ben Eperjesen öntötték. A templomot mostanra
kívül-belül felújították, így újdonság, hogy bejárható a megvilágított
tetőtér is, és látható a gótikus fedélszék és visszaépített kegyúri
oratórium. Sajnos vasárnap zárva van!

A templom előtt ül Tinódi Lantos Sebestyén hatalmas szobra, míg a templom mögött Kodály és Liszt szobrai láthatók.

A
Hit és Egészség program keretében a város (és Máriapócs görög katolikus
kegytemploma is) templomai megújultak, ezenkívül új beruházások is
történtek: teljes egészében megújult a strand, mely Sárkány Wellness és
Gyógyfürdő néven uszodával, kül és beltéri medencékkel a térség
legjobban felszerelt wellness kínálatát nyújtja. Mellette a kempingben
új faházakban igényes szállás várja a turistákat a város szélén igazi
természeti környezetben. www.sarkanyfurdo.hu

A város legújabb látványossága a Várostörténeti sétány,
mely a református templomot köti össze a minorita templommal.
Végighaladva megismerhetjük a város valós és mondabeli eseményeit, a
Báthori család történetét, Leonardo ostromgépeit, gyönyörű virágok és
szökőkutak teszik kellemessé a sétát.

Az 1480 körül épült minorita templomot
a 18. században barokk stílusban állították helyre Kelemen Didák
minorita szerzetes vezetésével. A 21. századi felújítás idén májusban
ért véget, melynek keretében az addig lapos tetőzetű torony gótikus
sisakot kapott, valamint új gótikus tetőszerkezetet és megépült a
lelkigyakorlatos ház negyedik szárnya. A középkori kolostor helyén
1720-ban minorita rendház létesült, ma a Báthory István Múzeum található
itt.

Így nézett ki a felújítás előtt a templom, a felső képen pedig a mostani állapot látható.

A templom előtt Pio atya mellszobra
látható. Érdekesség, hogy nem túl messze innen Nyírcsászáriban
található az 1999-ben Pio atya tiszteletére felszentelt kis templom.

A minorita templom belseje csodaszép barokk faoltárokat rejt, mint a híres  

Krucsay-oltár és Pócsi-oltár.

A templom honlapját is érdemes megnézni itt.

A
templom előtt nagy park és tó található, melyet körbe lehet sétálni.
Minden nyáron megrendezik itt a Szárnyas Sárkány Hete című nemzetközi
utcaszínház fesztivált, idén július 8-10 között. 

www.szarnyas-sarkany.hu

A sünink

 

Gyakran
látjuk nyáron estefelé, ahogy elindul ennivalót keresni. Hihetetlen
gyorsan tud menni. A macskák nem is foglalkoznak vele, inkább távol
maradnak tőle. Lehet, hogy egyszer megszúrta az orrukat?!

jk

Palacsintatorta

 

Az
egyszerű palacsinta is lehet akár névnapi torta is, ha kellően
felturbózzuk. Ez persze egy kicsit több munkával jár, de megéri mert
nagyon finom!

 

Kb 15-18 db palacsintát kell kisütni és egymásra rakva különböző töltelékkel megkenni.

A palacsinta 2 tojásból, kb 40 dkg lisztből és kb 1 liter tejből-szódavízből, kis só, cukor és olaj hozzáadásával készül.

4
dl tejből és 1 csomag vaníliás pudingporból sűrű pudingot kell főzni. A
palacsintát felváltva kell megkenni a pudinggal illetve cukros-darált
dióval. A vanília közé kétszer is tettem körbe málnát. A tetejére Tibi étcsokiból készült a csoki öntet, amibe piros és fekete ribizlit szórtam.

Múzeumok éjszakája Kecskeméten

 

Nagyon
sikeres rendezvény volt a Múzeumok éjszakája, sétáltunk, nézelődtünk és
sok zenét hallgattunk. Mindezt gyönyörű környezetben és kellemes
nyáresti időben.

 Mindehhez a hátteret a város szép főtere biztosította:

a szecessziós Városháza,

a Barátok temploma, a város  legrégebbi építészeti emléke a 13. századból

a
sok templom torony, a baloldali a református templomé, amely még a
török időkben épült, a jobboldali pedig a katolikus Nagytemplomé,
amelyről Petőfi is ír.

Tartalmas program várta a látogatókat a Ráday Múzeumban, amely a Kálvin tér 1. szám alatt található.

 

Az
épület előtt Kálvin szobra. Belül pedig ásvány és óra gyűjtemény,
Ravasz László emlékszoba, interaktív Kálvin-kiállítás az alagsorban és a
könyvtárban új Márai levelek.

A
református templom oldalánál egy szép alkotás Kodály Zoltánnak és a
Kecskeméti Vég Mihály szövegére írt Psalmus Hungaricusnak állít emléket.

 Pár
lépésre innen található a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály
Zoltán Zenepedagógiai Intézete a volt Ferences kolostor épületében. 
Főként külföldi diákok, zenetanárok tanulják itt a Kodály módszer
szerinti zeneoktatást.

Szerencsénk
volt, mert a belső udvarban épp a Renaissance Consort játszott barokk
muzsikát.  Megtekinthető a körfolyosón a Liszt és Kodály emlékkiállítás,
ezenkívül  a zongorákat is ki lehetett próbálni.

 

Végül a Szabó Balázs Band zenélt a Városháza belső udvarában.

Lassan itt az aratás

 

József Attila

Aratás előtt

A bús bíborkirályfi, naplemente

 Búcsúcsókjától ég a dús kalász.

Néhány vidám tücsök már dúdorász

S ugy ing a földön csendes este enyhe,

 

Mint vén öreg huszáron lóg a mente,

Kit nem ölel a nyárestéli láz.

De itt a búza s rozs méhébe száz

Apróság vár a fényre, napra, csendbe.

És várnak egyre mind a virradatra, 

Mikor az égből napsugár pereg.

A duzzadt tábla jó, acélos fajta

S hajnalba jönnek barna emberek,

A válluk széles, nagy kasza van rajta…

…Szellő fuvall, a tábla megremeg.

Liliomok

 

William Wordsworth

Táncoló tűzliliomok

részlet

Sétáltam, mint felhő, melyet

szél hajt, céltalan, könnyedén,

s egyszer csak egy sor, egy sereg

aranyliliom tűnt elém,

a tó partján, a fák alatt

ringtak, táncoltak álmatag.

Firenze, Itália 4.

 

Dsida
Jenő erdélyi költő 1933-ban részt vett az Erdélyi Lapok által
szervezett olaszországi társasutazáson, amelyre 272 erdélyi magyar
zarándok utazott el. Ezt örökítette meg a “Magyar karaván Itálián
keresztül” című úti beszámolójában. Innen valóak a Firenzéről szóló
idézetek.

FIRENZE – A virágok és művészetek városa – ahogy Dsida Jenő írta

Nem
messze az Arnó partjától található a 13. századi Santa Croce templom,
melynek neogótikus homlokzata 1863-ból való. Értékes Giotto-freskók
láthatók itt és híres olasz nagyságok temetkezési helye: itt fekszik
Galilei, Machiavelli, Rossini valamint Michelangelo. A város szülötte
Dante, de neki csak egy díszsírja van itt, az igazi Ravennában
található. A szobra viszont a templom előtt áll.

Minden csupa dísz, még a kövezet is gyönyörű.

A
templom ferences kolostorának hátsó részénél áll a Pazzi Kápolna, mely a
reneszánsz elegancia ritka ékköve. Ilyen szépségek láthatók ide átmenet
– a mennyezet egy részlete.

Hangulatos tér a Santa Cruce templomnál.

” a házak mindegyikéről a régiség eleganciája és tiszta nemessége tekint alá.”

A
Duomo – Firenze jelképe, 1296-ban kezdték építeni. Zöld, fehér és
rózsaszín márványból készített homlokzatát csak hatszáz évvel később
fejezték be. Brunelleschi mesterműve az óriási, vöröstéglás kupolája,
mely a toszkánai dombokon túlról is jól látható. Átmérője 45,5 méter és
463 lépcsőfok vezet fel ide.

“Szemben
állva a gigászi, gazdag díszítésű gótikus-reneszánsz falakkal, talán
nem is az volt a legfontosabb, hogy hét évszázad tekint le ránk e
falakról. A régiség, a nagyság, a művészet, a pompa és egyszerűség, az
áhitat és lelki ujjongás tobzódó lelkesedésének ez a bűbájos, lenyűgöző
keveréke földbe gyökerezteti a lábakat. …. a márvány nemesen
csillogó uralkodása, a méretek kápráztató nagyszerűsége és kecses
aránya parancsolóan állnak a lélek elé és követelik a csodálatot, az
áhitatot és meghatódást, amelyeket senki sem tud megtagadni.

A
nyolcszögletű, román keresztelőkápolna, Baptistérium, a székesegyházzal
szemben áll. Gyönyörű, domborművekkel díszített bronzkapuit a
Paradicsom kapuinak is nevezik (ez viszont nem eredeti, csak másolat!)

 

“…Firenze, 
a művészetek történelmének, a reneszánsznak legnagyobb városa. A
szépség, nemesség, gazdagság, béke és virágok feledhetetlen városa. … “

Buda Ferenc

 

A
lányom jóvoltából részt vehettem egy városi versünnepen, ahol a
gyerekeket köszöntő díszvendég Buda Ferenc Kossuth-díjas költő arról
beszélt, hogy amikor mintegy ezer évvel ezelőtt ide érkeztünk a
Kárpát-medencébe nagyon jól elkülöníthetők voltunk az itt élőktől
külsőnk alapján: manapság már szinte olyanok vagyunk, mint bármely
szomszédos ország lakói. Ami megkülönböztet bennünket: az a csodálatosan
szép magyar nyelvünk és a dalaink: vigyázzunk rájuk és ápoljuk őket
gondosan!


Talán
kevesen ismerik a 75 éves költőt, aki Debrecenben született, de a 60-s
évektől Kecskeméten illetve a környékén él (jelenleg Tiszakécskén).

Érdemes keresgetni és olvasgatni a verseit!

Isten szalmaszálán

Gömbölyű szivárvány

egykoron valék – 

Isten szalmaszálán

rezgő buborék.

 Majd a földre hulltam

fénylő mag gyanánt,

látni úgy tanultam

tőled, földanyánk.

Mégis: egyre marnak

ordas kételyek:

ápol s eltakar? vagy

élve eltemet?

Tán ha egyszer

– nemsokára? –

én következem,

elmúlásom ára majd a

folytatás leszen.

Gömbre írt szivárvány –

egykor az valék: 

   Isten szalmaszálán

                                                                    szappanbuborék.


Ne rejtőzz el…



Ne rejtőzz el, úgyis látlak!

Rádcsukom a szempillámat.


Benn zörömbölsz a szívemben,


s elsimulsz a tenyeremben,


s elsimulsz az arcom bőrén,


mint vadvizen a verőfény.


Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,


nagyon jó így, hogy velem vagy.


Mindenekben megtalállak,


s öröm markol meg, ha látlak.


Nézz rám, szólok a szemednek,


ne fuss el, nagyon szeretlek! 


[IDŐ]

I.

Rügyfakadástól

átnyilallik életünk


hószakadásig.

II.

Irgalom nélkül

leng az inga szüntelen


oda és vissza.

III.

Idő sodrában

perc-halak iramlanak –


hálóm – se horgom.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!