füveskönyv

Ez évi kirándulásaink kedvenc helye Tihany lett, nem győztünk betelni szépségével és hangulatával…

“Aki
mostanában a kirándulókkal, múzeumlátogatókkal, fürdőzőkkel teli
Tihanyt szemléli, nehezen tudja elképzelni, hogy még fölfedezésekre
mindig kész századunkban is sokáig a csend és az elzárkózás vidéke volt e
félsziget. Eötvös Károly a század elején ugyan fölfedezte Utazás a
Balaton körül című könyvében, de az irodalmi látogatók legfeljebb csak
akkor vetődtek errefelé, ha járt a hajó. A második világháború előtt
években még inni is lehetett a tó vizéből, autók nem füstölték a
halászfalu útjait, lármás sereg nem verte fel a csendet. Nem csoda, hogy
a teremteni és gondolkodni vágyó művészek sorra telepedtek meg itt,
kicsinyke, mediterrán fejedelemséget alakítva. Fejedelemséget, ahol a
művészet volt az úr. Itt élt és alkotott legszebb időiben Illyés Gyula, a
Tihanyhoz tartozó, de még annál is rejtettebb sajkódi tájon Németh
László. Itt van Borsos Miklós legendásan szép kertje, legkedvesebb
szobraival együtt. Itt festett Vass Elemér, itt a múzeum
műteremrészlegében Bartha László. Ide járt vissza Itáliáról és Nagy
Theodorikról, a keleti gótok errefelé született királyáról álmodni
regénytervezetnyi álmokat Passuth László.”       Részlet Soós Péter Hazai tájakon című könyvéből

 A bazaltból épült házakat régen nem meszelték le, csak az ablak körül van fehér meszelt rész.

Korzenszky Richárd ajánlása a templomot megtekintő látogatóknak:

“Találjon
megnyugvást és békét mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába! Álljon
meg csodálattal azok műve előtt, akik a műalkotásokat létrehozták és
megőrizték! Vigye magával a szépségnek élményét, amely azt hirdeti ezen a
helyen is, hogy több és nagyobb a világ annál, mint amit szemünkkel
láthatunk.

Béke az érkezőnek, áldás a távozónak!”

A templom  toronypárja közti oromzat fülkéiben Szent Ányos és Szűz Mária szobrai, 

akiknek tiszteletére a templomot szentelték.

A
Tihanyi bencés monostort I. András király alapította 1055-ben, III.
Henrik német császár feletti győzelmét megörökítendő. Itt alakíttatta ki
családi sírboltját és bencés szerzeteseket telepített ide. Ez idő tájt
felesége, Anasztázia, kijevi hercegnő révén bazilita szerzetesek is
jöttek, akik  Tihanyban az Óvár keleti sziklafalába vájt cellákban
telepedtek le (ezek a barátlakások  ma is láthatók).

A
király testvérével, Bélával folytatott harc közben nem sokára meghalt
és akaratához híven itt temették el 1060-ban. Sírja az egyetlen az
Árpád-házi királyok közül, amely a mai napig az eredeti helyén
található.

Az apátság épülete Füredről

Az
apátság alapító okirata pedig legrégibb hiteles írásos oklevelünk és
egyben magyar nyelvemlékünk, mely 58 magyar szót, 9 képzőt és ragot
tartalmaz. Híressé vált idézete: Feheruuaru rea meneh hodu utu rea  – 
azaz A Fehérvárra menő hadiútra. Néhány magyar szó az oklevélből: árok,
bokor, fa fekete, három, homok, kert, mező, sziget, tó, vár, vásár, stb.
Az oklevél másolata az altemplomban megtekinthető, az eredeti
Pannonhalmán található.

Az
oltárképen Szent Ányos látható, aki Orleans püspökeként imáival
megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, tiszteletét a francia
uralkodók évszázadokon át ápolták. Hazánkba tisztelete valószínűleg I
András felesége révén került, akinek lánytestvére francia királynő volt.
A főoltár oszlopai között a rendalapító Szent Benedek és nővére Szent
Skolasztika, valamint Szent István és Szent László magyar királyok
szobrait helyezték el. A templom főkapuja felett valamint két külön
oldalsó oltáron is megtalálható a rendalapító és nővérének szobrai.

Lotz Károly: Szentháromság

Szent Jeromos szobra a szószék oldalán.

A
templommal szemben új látogató központ épült, itt lehet jegyet venni,
mellyel megtekinthető a templom, az altemplom és a múzeum. Először
érdemes itt egy kis filmet megnézni az apátság történetéről, a
szerzetesi életről. Ezenkívül könyvek, ismertetők is vásárolhatók itt,
jó ha van nálunk egy amikor végignézzük a templom belsőt, hisz ismerve
az egyes oltárokat tartalmasabb látogatást tehetünk. Befelé haladva
először  a Lourdesi Mária -oltár és a Keresztelő-kút, majd a Szt Benedek
és Szt Skolasztika oltárok, a szószék és a Máriacelli és Jézus
szíve-oltárok vannak. A Máriacelli oltár jobb oldali angyalához fűződik
az a legenda, hogy benne Stulhoff Sebestyén korán elhalt kedvesének
arcvonásait örökítette meg.

A
múzeumban érdekes kiállítás látható, többek között egy szoba az utolsó
magyar uralkodó emlékére: IV. Károly és felesége Zita királynő 1921.
október 26-31 között itt töltötte utolsó magyarországi napjait, mielőtt
az antant Madeira szigetére száműzte őket.

Kék nyári alkonyon a szűk csapásokon

szúrós rozsok között járok, majd zsenge fűben,

megérzem, álmodón, harmatját lábomon,

s hagyom, szabad fejem a szél fürössze hűsen.

Semmit nem gondolok s a számon némaság.

De nagy-nagy szerelem borul szivemre tágan,

s a természeten át megyek tovább, tovább,

cigánymód – s boldogan, akár egy nő nyomában.

(Rónay György)

Ez a Sanguisorba faj (vérfű) az őrségi zöld mezőkön nő

Melyik nyelven a szebb?

Én együtt szeretem olvasni…

Sensation

Par les soirs bleus d’été, j’irai dans les sentiers,

Picoté par les blés, fouler l’herbe menu:

Reveur, j’en sentirai la fraicheur a mes pieds.

Je laisserai le vent baigner ma tete nue.

Je ne parlerai pas, je ne penserai rien:

Mais l’amour infini me montera dans l’ame,

Et j’irai loin, bien loin, comme un bohémien,

Par la Nature, – heureux comme avec une femme.

 A Belső-tó és a távolban a Balaton víztükre az Aranyház gejzírkúp tetejéről

Tihany látnivalóit nemcsak az apátság és a körülötte lévő Ősközség jelentik, a félsziget nagyobb része ma is gyönyörű, túrázásra kiválóan alkalmas természeti környezet. A legszebb helyeket, látnivalókat fűzték fel a

Lóczy Lajos gejzír-ösvény mentén.

A sétaút természetesen szakaszonként is bejárható, mi próbáltunk  egy kisebb részéből  körutat csinálni. Ez főleg a hegycsúcsok, gejzírkúpok mentén halad. 

Érdemes  az új látogató központnál kezdeni a kirándulást. Itt lehet parkolni és bent a 

Levendula Házban

filmvetítés  mutatja be a félsziget kialakulását, megismerhetjük azt a vulkáni tevékenységet, melynek folyamán kialakult a mai tájkép, a gejzírkúpok, kecskekörmök eredetét szemléletes, interaktív, gyerekek számára is érthető kiállítás mutatja be.

1952-ben itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete, 2003-ban az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek.

A félsziget alapját a Pannon-tenger üledékei, homok és agyagrétegek alkotják (ebből mosta ki a Balaton egykor a Congeria-kagylók héját, melyeket kecskekörömként ismerünk).

A pannon üledék fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, melyek a a több millió évvel ezelőtti intenzív vulkanikus működés eredményei. A félsziget peremén végigfutó magaslatok az egykori kalderaperemek maradványai, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben tavak jöttek létre. A bazalttufa rétegek formagazdagságát a kéregmozgások és az erózió együttesen okozták A tűzhányókat később hévforrások követték, melyek felfelé áramolva a mészkőből és homokkőből karbonátot, kovát oldottak ki és raktak le. Így alakultak ki a gejziritek, a félsziget híres gejzírkúpjai. Régen 150-nél is több volt, mostanra kb 60-80 van. A gejzirit ellenállóbb, mint a bazalttufa, így a legmagasabb részei a félszigetnek azok a részei maradtak, melyeket sapkaként forrásmészkő borít: Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, de a bencés apátság épülete is ilyen gejzirit tömbre épült.

A Csúcs-hegyről a kilátás keleti és nyugati irányba

Tourinform irodában lehet beszerezni az apátsággal szemben ingyenes füzetkét a tanösvény térképével és sok hasznos infoval.

Az ürge mező déli végétől indultunk a gejzírmező felé, tábla is jelzi az Aranyház gejzírkúpot. Kb 3 millió évvel ezelőtt a bazaltvulkánosság utóműködése során itt működött a legtöbb hévforrás. A forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a rátelepedett sárga színű zuzmótól kapta. Kicsit benőtte az erdő őket, de érdemes felmászni a sziklákra, csodás a kilátás róluk!

 A távolban a Köröshegyi-völgyhidat lehet látni, ha sikerül a lombok között kikukkantani.

Árnyas fák alatt vezetett az út a túra első szakaszában

Jól jelzett ösvényen lehet haladni, egy ideig déli irányba, majd a félsziget széle mentén észak-nyugatra fordul az út, egészen a Csúcs-hegyig. A túra ezen szakasza árnyas fák alatt vezet, alig látni ki a lombok közül, csak ritkán lehet megpillantani a víztükröt.

Zuzmó a gejzírkúpon

A következő szakasz a Csúcs-hegy (a félsziget legmagasabb pontja, 232 m), Nyereg-tető, Apáti-hegy (216m), szerintünk sokkal szebb, már csak a kilátás miatt is. Itt inkább szubmediterrán jellegű, köves, sziklás gyepek, alacsonyabb bokrok, sok cserszömörce a jellemző. És persze a kifogyhatatlan kabóca cirpelés, a délszaki klíma hatására a hazánkban ritka nagytermetű óriás énekes kabócák nagy számban élnek itt: óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a  mannakabóca (Cicada orni).

Az Apáti hegy után kelet felé, majd déli irányba kanyarodtunk, a régi levendulás mellett, majd újból kelet felé szőlőültetvények között haladva értük el a Belső-tót.

Ha nagy a meleg, érdemesebb ebből az irányból indulni, így a reggeli hűvösebb időben járjuk be a naposabb részeket és mire nagyon tűz a nap, addigra már bent járunk a lombok alatt. Következőleg majd így megyünk!

Sok lepkét, virágot láttunk.

A
Tihanyi-félsziget tájképét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt
alakították ki. A krátermaradványokban jött létre a Balaton
vízszintjénél magasabban fekvő két tó: a Belső-tó közvetlen a falu
mellett található, csaknem kerek víztükre nyílt, a Balaton szintjénél 26
m-el magasabban fekszik. A Külső-tó a félsziget északi végénél
található, szinte teljesen nádas fedi. 

A
Belső-tó keleti partján van az új látogató központ, a Levendula-ház.
Itt kényelmesen és ingyen lehet parkolni, bár árnyék nincs, ahhoz kicsit
tovább kell menni déli irányba, a családi szabadidőpark előtti
árnyasabb parkolóhoz. (Itt található a Gejzír büfé a levendula
szörppel.) Innen lehet elsétálni a tó partra és közben gyönyörködni a
csodás panorámában.

Először
azt hittük, véletlenül sikerült lencsevégre kapni egy kis rágcsálót,
csak azután vettük észre, hogy mindenfelé füttyögnek és bujkálnak,
futkosnak az ürgék. Leérve a partra, egy táblán el is olvashattuk, hogy
nemrég telepítették be őket a szürkemarhákkal egyetemben, a rét
természetes ökoszisztémájának fenntartása érdekében. Az ürgék így szépen
együtt élnek a tehenekkel, a kis rágcsálók lazítják a talajt a
járataikkal.

Nyugalmat
áraszt a tópart, csodás táj tárul az ember szeme elé, a szárazság
ellenére üde zöld a növényzet. Érdemes körbe sétálni a parton, sok szép
virágot, madarat lehet látni, az északi parton pedig lovakat. Meglepően
rendezett és tiszta, gondozott a környezet.

A Rege Cukrászda
az Apátság alatt található, csodás panoráma nyílik mediterrán hangulatú
teraszáról a Balatonra. Jól esik itt meginni egy kávét, fagyizni vagy
tortát enni és közben gyönyörködni a tájban. 1961 óta  üzemel a kávéház,
előtte apátsági mezőgazdasági terület volt itt. 

Kossuth u. 22.

Egy kellemes belső udvarról nyílik a cukrászda, itt van az apátsági múzeum kijárata is.

Egy szép plasztika a kávézó teraszán.

Kossuth u. 35.

Majdnem
szemben az Apátsággal, főleg fiúknak érdekes ez az embernagyságú
viaszfigurákból álló kiállítás, sajnos rettentően borsos áron.

Marcipán Ház

Batthyány u. 17.

Visszhang u. 4.

A Babamúzeumban
két emeleten minden látható, amit babákból ki lehet hozni. Ezenkívül
sok egyéb régi miniatűr játék a porcelán étkészlettől a kis állat
figurákig megtalálható itt.

Férjek és fiú testvérek inkább a hangulatos udvarban igyanak meg addig egy kávét vagy üdítőt.

 Sok művész alkotott Tihanyban, például itt van Borsos Miklós
legendásan szép kertje, legkedvesebb szobraival. Véletlenül bukkantunk a
kis térre, Borsos Miklós tér, majdnem szemben a Tourinform irodával,
igazi kis oázis, szépen parkosítva sok levendulával természetesen, és a
művész alkotása,  a Primavera.

Az apátság előtt szinte fénylik a nagy napsütésben a Tihanyi Apátságot alapító I. András és feleségének a kijevi Anasztáziának kőszobra.

Az apátság előtt Varga Imre szobra az alapító I András királyt ábrázolja.

1926-tól kezdve az Attila dombon épült meg az ország legszebb 20. századi Kálváriája:
a bronz domborműves kőből készült stációkat a történelmi Magyarország
vármegyéinek és királyi városainak nevében állították fel. A Kálvária
építményeit 1960-ban lerombolták. 1992-ben kezdték el újjáépíteni, most
ilyen…

(Sátoraljaújhelyen volt/van hasonló Kálvária)

A Kálvária mellett a Visszhang utca végén egy szobor emlékeztet a jeles költők által is megénekelt tihanyi Echora. Tényleg hallani a visszhangot! Állítólag akár 15 tagú mondást is elismétel.

Ez is egyedi alkotás…

Illyés Gyula azt mondta egyszer: 

Tihanyt megilletné a nyári hónapokban az a szerep,

hogy Magyarország fővárosa legyen, 

hiszen ilyenkor nem is érdemes máshol élni. 

Tihany májustól szeptemberig csakugyan a szellem és a lelki emelkedettség “fővárosa”. 

A többi hónapban “csak” csodás világ. 

Csöppnyi régmúlt, mediterrán boldogság.  

/részlet: Soós Péter: Barangolás hazai tájakon/

 Ez újdonság volt számunkra: kereszt a kéményen!

 Különböző alakú kémények a nádtetők fölött!

Tihanyban
nem lehet kihagyni a skanzen régi házaiban lévő rengeteg kerámia
tárgyat, csodás kék színük a Balaton és az ég kékjével párosulva a
tengert idézik. Nem is kell tovább menni, hisz pont a tengernél vagyunk –
a magyar tengernél.

Tihanyban minden a levenduláról szól. 

A félsziget egykori híres levendulása, melyet még az 1920-s években telepítettek, az Apáti hegy déli oldalán van, illetve az akkori közel 100 ha-ból mára csak kb 10 ha maradt, de arra sétálva alig vettük észre, elgyomosodott illetve a szárazság miatt idén alig virágozott. A terület kettős hasznosítása végett később mandulafákat is ültettek ide, tavasszal a mandulavirágzásban  lehet itt gyönyörködni. Érdekességként, az itt termelt levendula olaj minősége még a francia ültetvényékét is túlszárnyalta. (Vajon miért kellett a 60-s években felhagyni a gondozásával?)

Idén új látogató központ nyílt a félszigeten a Belső-tó partján, melynek neve mi más is lehetne, mint Levendula Ház. 

www.levendulahaz.hu  

A skanzenben, kb az Árpád utca közepén van egy gyönyörű levendulás boltocska csodaszép termékekkel: szappanok, gyertyák, porcelánok, merített papír képek…  és a legújabb termék a levendula szörp: kissé pink színű és teljesen olyan ízű, mint a levendula illata, egy üveg kb fél liter ára 1750 Ft. A Belső-tó partján lévő Gejzír büfében meg is lehet kóstolni.