füveskönyv

Ez meg az

 


Nézem a gyerekek füzeteit és nem értem hogy manapság miért nem figyelnek a füzetvezetésre a pedagógusok. Akár alsós akár felsős füzetet nézek, mostmár több évre visszamenően látom, hogy ez bizony nagy hiányosság. Hébe-hóba írnak óra számot, dátumot, az egyes napokat nem választják el, cím vagy van vagy nincs. Rendszeresség viszont nincs e téren. Felsőben pedig teljesen magukra vannak hagyva füzetvezetés terén. Ez meg is látszik: teljes az összevisszaság.  Eleve nem hozott füzetvezetési rendszert alsóból (óraszám, dátum), jegyzetelni pedig még nem tudnak. Nagy sajnálatomra erre nem fordítanak figyelmet a pedagógusok: egyszerűen nem írnak vázlatot. A füzetet pedig senki nem minősíti, olyan amilyen. Tanulni nem nagyon lehet belőle. Szerencsénkre sikerült kifognunk egy nagyon lelkiismeretes magyar tanárt, aki viszont nagyon következetesen ellenőriz és követel   –   nem is tudják hova tenni ezt a módszert a gyerekek, de bizakodunk hogy meg lesz az eredménye a munkájának.  Azt viszont nem értem, hogy ötödikben miért kell nyelvtanból olyan sok elvont fogalmat megtanulni a gyerekeknek, – azt hiszem sok felnőttnek feladná a leckét! –  (kommunikáció, stb), ahelyett hogy gyakorolnák a helyesírást, fogalmazást, mondatelemzést.


füveskönyv

Omlós pogácsa / Sajtos rúd

 


Kipróbált, hagyományos receptek




Ugyanazokból az összetevőkből készül mindkét süti, csak a végén kell másképpen manőverezni.





Omlós pogácsa







Hozzávalók: 56 dkg sima liszt


                  1 csomag  Rama margarin (25 dkg)


                   5 dkg élesztő


                   2 dl sűrű tejföl


                   1 tojás


                    pici só





Elkészítés : Az élesztőt kevés cukrozott langyos tejben felfuttatjuk. A margarint a tejföllel kikeverjük, hozzáadjuk a tojást, majd a fele lisztet és a felfuttatott élesztőt. A maradék lisztet apránként adjuk hozzá, végül kézzel gyúrjuk tovább. Egy idő után lisztezett nyújtódeszkán kinyújtjuk, összehajtjuk majd újból kinyújtjuk, amíg hólyagos nem lesz. Ezután letakarva fél órát meleg helyen kelesztjük, majd kb hüvelykujjnyi vastagra nyújtjuk, késsel keresztben bevagdossuk, hogy rácsos legyen a teteje, esetleg tojással megkenjük és pogácsa méretűre szaggatjuk. Egy nagy tepsivel lesz, kb 1 órát kelesztjük még a tepsiben és csak ezután sütjük. Sütés kb 200 fokon fél órát.






Sajtos rúd esetén vékonyabbra nyújtjuk a tésztát. A tetejét megkenjük tojással, és megszórjuk 10 dkg reszelt sajttal. Derelyevágóval vágunk belőle csíkokat. Mivel vékonyabbra nyújtottuk, így két tepsi lesz belőle.


Szent Vince és Batthyány Strattmann László

 


Ma Szent Vince emléknapja van. (Spanyolországban halt meg 304-ben)




A kora keresztény idők azon szentjei közé tartozik, akiknek történeti valósága kétségtelen, de életéről és haláláról alig van megbízható adat. A Diocletianus császár alatti üldöztetés áldozata. Kínzások egész sorozatát kellett elviselnie, de a legenda szerint félelem nélkül tette ezt.




Ereklyéje és öltözete Franciaországba került 531-ben, templomot építve számára.


Ez ma Párizs legrégebbi temploma, a St-Germain negyed központjában.  Először Szent Vince és Szent Kereszt bazilika néven, majd később Szent Germanusra változott arról a püspökről, aki  558-ban felszentelte a templomot. A  St-Germain-des-Prés hatalmas monostor együttese sokáig elszigetelten állt a városhatárokon kívül, valóságos kis államként. A Forradalom alatt tönkre ment a hatalmas épületegyüttes, szinte csak a templom maradt meg.









Vince időjósló szent is: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.


Hát… határeset nálunk, meglehetősen metsző szél fújt napközben. Lehet ez alapján egy közepes termésben reménykedni?!


A bor patrónusa is francia, német területeken, a neve miatt ?  vin cent =  százszoros bor




Szintén ezen a napon emlékezünk Batthyány Strattmann Lászlóra. (1870-1931)




Gazdasági Akadémián, kémia szakon tanul, bölcsészdoktor és orvosdoktor. Felesége Coreth Mária Terézia, 11 gyermekük születik..  Mint sebész szemműtéteket végez, összesen mintegy 30 ezret. Köpcsényi, Körmendi birtokán kórházat létesít, a rászorultakat ingyen gyógykezeli.


II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá avatta.


Életéről még többet a Wikipédián lehet olvasni.



füveskönyv

Ez meg az

 


Boltban voltam és bosszankodtam.


A városrészünkben van egy hagyományos ABC, magyar tulajdon, sőt, a városban van egy jólmenő élelmiszer üzemük is. Gondoltam a helyi ipart, kereskedelmet támogatom, ha ide jövök. Zöldségféléket vettem a bableveshez és ahogy pakolgattam megakadt a szemem a fokhagymán:  származása – Kína!! Na, itt lettem bosszús: mégha primőr áruról lenne szó, hogy délibb országból hozzák (mint pl a karfiol olasz volt), de ez egy jól tárolható termény, ezenkívül akár hungarikumnak is lehetne nevezni! Mégha egy multinál lett volna kitéve, de nem, egy magyar élelmiszerboltban voltam. Hát nincs lehetősége az üzletvezetőnek magyar termelőtől magyar fokhagymát venni?!


Természetesen fokhagyma nélkül jöttem ki a boltból….


füveskönyv

Simon András

 



 


“Véleménynyilvánításunkat elsősorban nem az befolyásolja, hogy milyen a kapcsolatunk az érintett személlyel, hanem az, hogy milyen viszonyban vagyunk saját magunkkal. Aki ugyanis magát nem szereti, az a környezetében is állandóan hibákat fog keresni, hogy az önmagával szembeni pusztító elégedetlenséget így csillapítsa.


Az önmagával békében, harmóniában vagyis szeretetben élő ember azonban nem szorul rá arra, hogy belső rendetlenségéhez rondítsa a külő környezetét, hanem éppen ellenkezőleg: benső harmóniájából kiegészíteni igyekszik azt  amit hiányosnak talál. Ugyanúgy látja a hibákat, de nem vádakat, hanem pozitív megoldást és mentséget keres.”   /Simon András/












Simon András egyvonalas grafikái a http://www.simongaleria.hu/ oldalaon


 


“A bűn hájjal keneget


hogy megrontson.


A szeretet kíméletlenül pöröl,


hogy megtisztítson.”




részlet a Bűn-szeretet című verséből


 


füveskönyv

Eszter hagyatéka

 


Könyv, színház, film




Kevés műről mondhatom el, hogy ennyi feldolgozásban sikerült megkapnom, az Eszter hagyatéka ilyen. És mindegyiket nagyon élveztem és szerettem azt a sajátságos Márais hangulatot, ami végig ott lebeg.







Egy évvel ezelőtti színház élményem jutott eszembe. Egész nap sötét, borús idő volt, de az este nagyon kellemes lett. A Kamaraszínházban voltunk,


 Márai Sándor: Eszter hagyatéka


című előadáson. Esztert Sára Bernadett játszotta. Érdekes, hogy ilyen kis helyen is milyen jól meg tudták teremteni azt a régies-balatonfelvidéki hangulatot, ami annyira tetszett a filmben. Örülök, hogy először tévéfilmen láttam, szerintem nagyon jól sikerült feldolgozása lett a könyvnek,kifejezetten tetszett a  szereplők kiválasztása: Esztert Nagy-Kálózy Eszter, Nunut Törőcsik Mari, Lajost pedig Cserhalmi György játszotta, igazán visszaadva a könyv hangulatát. És végre tavaly nyáron a könyvet is sikerült elolvasnom. Ajánlom bárkinek, aki egy szépen megírt, elgondolkoztató regényt szeretne olvasni




A film Márai Sándor azonos című regénye alapján készült.
Rendező: Sipos József
Főbb szerepekben: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Törőcsik Mari, Áron László, Szilágyi Tibor, Udvaros Dorottya, Hámori Gabriella, Kolovratnik Krisztián
Bemutató: 2008. április 17.


A filmről bővebben itt lehet olvasni.


A II. világháború előtti pillanatokban a festői Badacsonyban játszódó történet címszereplője a korosodó Eszter, aki húsz éve várja régi szerelmét, hogy tisztázzák lezáratlan kapcsolatukat. Eszter a hosszú évtizedek alatt belesavanyodott a bánatba és a várakozásba, egyetlen társa a család idős házvezetőnője. Lajos, a régóta várt férfi, egyszercsak táviratot küld, hogy holnap érkezik, így a nőnek újra szembe kell néznie önmaga előtt is titkolt érzelmeivel, és máig eleven fájdalmával.









A történet ugyanarra a toposzra épül, mint a később keletkezett A gyertyák csonkig égnek című regény. Valaki hosszú évtizedeken keresztül dédelget egy rendkívül fájdalmas, lezáratlan kapcsolatot, és akarva-akaratlanul nem hagyja, hogy a seb begyógyuljon, hogy ez a történet – mint minden az életben – múlttá váljon. Cs. Szabó László 1939-ben, a regény megjelenésekor írott kritikájában így fogalmaz: „Márai a szenvedélyes foglyok költője (…) (hőse) az érzelmi fogság részegültje, a bilincseibe szerelmes, nem a sorstársába.” Eszter olyan hősnő, akiből hiányzik a felejtés képessége, és aki eleve kizártnak tartja, hogy az ő igazságán, a fájdalmas megbántottságon kívül létezhet más igazság is. „Én a valóságot tudom…” – fakad ki belőle, de a film végén rá kell döbbennie, hogy a gazember igazsága legalább olyan igazság, mint az áldozaté, és hogy néha a megbántott fél éppúgy hibás, mint aki megbántotta.





Gondolatébresztő 3.

 



 



füveskönyv


Olvastam egy könyvajánlót a Nők lapjában egy 2010-ben megjelent könyvről,  Irvin D. Yalom amerikai író A Schopenhauer-terápia című regényéről, két részlet is megragadott belőle:



 


„A legtöbben, ha végül visszatekintenek, látják, hogy egész életükön keresztül „ideiglenesen” éltek, s elcsodálkoznak, hogy az, amit rá se nézve, ki sem élvezve elmúlni hagytak, az volt éppen az életük, az volt, aminek a varázsában éltek.” (A. Shopenhauer)






„…mindig azt hitte, az élet java, legzamatosabb része még hátravan, ezért mindig a jövőt várta. A jövőt, hogy idősebb, okosabb, híresebb, gazdagabb legyen.”






Két régen kimásolt idézetem jutott eszembe a fentieket olvasva:






„Élj úgy, mintha másodszor élnél! Mintha az elsőt teljesen elrontottad volna. De mindebből most tanultál.” (Victor E Frankl)






A másik egy könyvből van, érdemes elolvasni,  talán ez a pár sor összegzi a mondanivalóját:






„Ő az, valóban; most hogy közelebb ért, nagyon is jól fölismerhető. Arcán nyoma sincs fájdalomnak. Nem lázadt fel tehát, nem adta be a lemondását; szó nélkül lenyelte az igazságtalanságot s most visszatér állomáshelyére. Lelke mélyén még némi félénk elégedettség is lappang: nem változik meg hirtelen egy csapásra az élete, újra beilleszkedhet régi szokások közé. Azzal áltatja magát, hogy egyszer eljön majd a dicső visszavágás órája – azt hiszi rengeteg ideje van még, így hát lemond a mindennapok küzdelmeiről.



Igen, eljön a nap, gondolja, amikor gazdagon kárpótolják mindenért… Ám közben elébevágnak a többiek, útját állják, hogy elsők lehessenek, s íme, máris tovairamlanak, mit sem törődve vele. Zavartan néz utánuk, amint eltűnnek a messzeségben, szokatlan kétségek nyugtalanítják: hátha téved … hátha csak afféle átlagember ő is, akit csak középszerű sors illet.



….



Mert igen, egy idő óta érthetetlen szorongás gyötörte, hogy nem jut valamire ideje, hogy váratlanul, készületlenül éri valami fontos esemény.



Végül is a közös sorsban talált vigasztalást, abban, hogy lám, a többi tiszt ugyanolyan száműzetésben él; az meg sem fordult a fejében, hogy tán a gyöngék a legyőzöttek ők, hogy példájuk cseppet sem követésre méltó.”



        /részlet Buzzati: Tatárpuszta című regényéből/




füveskönyv


 

Hazai tájakon, Salföld

 


A pálosok kapcsán a Wikipédián olvasgatva újból rájöttem, mennyi kincs bújik meg hazai tájakon. Például a kolostor romok. Egy ilyenről szeretnék most írni:


Salföld


Pár évvel ezelőtt Balatongyörökön nyaraltunk és ahogy jöttünk visszafelé a Balaton partról egy hirtelen kanyarral északi irányba, a Káli medence felé vettük utunkat. Nemsokára egy kis dimbes-dombos faluba érkeztünk. Olyan bájos volt,hogy le kellett parkolnunk és sétálni a hangulatos kis parasztházak között. A falu végén egy nagy majorra bukkantunk, melynek a neve is Salföld Major és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. A nevéhez méltóan sok őshonos háziállat, kutyák és fűszerkert is volt a gyerekek nagy örömére. Ezenkívül kiállítások is láthatók valamint hasznos kiadványok és prospektusok a nemzeti parkról.


Nem sokan voltak, talán a nagy meleg miatt. Mi is kissé lelassultunk, ahogy a nap emelkedett felfelé, így gyalogtúra helyett a sétakocsikázást választottuk, hogy megnézzük a nem olyan messze lévő pálos kolostor romjait az erdő mélyén.



 


Mária Magdolna tiszteletére szentelték egykor a magyar alapítású pálos rend szerzetesei. A kolostort feltehetően Kál Harka leszármazottja, az Atyúz nembeliek alapították. 1263-ban említik először, de az 1500-as években már végleg elnéptelenedett. A hatalmas gótikus épületegyüttesből a templomhajó maradt fenn a legjobb állapotban. A kerengő és a cellák, valamint a gazdasági épületrészek falmaradványait az 1960-as évek ásatásai tárták fel. Mérműves gótikus ablakrészletei ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, fáktól ölelve, az erdő csendjében. A falu lakói, és az ideköltözött művészek és családtagjaik a kolostor névadójának ünnepét, Magdolna napját (július 22.) megünneplik a romok között.



 


Turista úton gyalog is megközelíthető egy kellemes séta keretében, további info és fotók a falu honlapján:



 


Forrás: www.salfold.hu


Térkép


Már nem kanyarodtunk vissza a Balaton partra, hanem Kékkút felé mentünk és megálltunk a Theodora ásványvíz palackozó forrásánál hogy felfrissítsük magunkat. Itt több hasznos információ található tanösvényekről és a Káli medencéről. A gyerekek kicsit ugrándoztak a patak körül és indultunk tovább nagyobb vizet keresni.


Ez pedig számunkra többnyire Balatonaliga, a volt pártüdülő jobb napokat látott tágas strandja. Azért szeretjük, mert talán ez van legközelebb Kecskeméthez a balatoni strandok közül és igazán tágas és árnyas. Hátha egyszer lesz pénz rendbe hozni a szállodákat és a parkot!


És hogy teljesen tökéletesen záruljon ez a hazaút, megengedtük magunknak azt a luxust, hogy este hazaútban megálltunk az 52-sen a Fülöpszállás előtt lévő Kígyósi csárdánál. Nyáron nagyon  kellemes itt kint üldögélni és enni valami finomat, pl Kígyósi vegyes tálat, ami egy kisgyerekes családnak pont elég.



füveskönyv


 


 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!