Borzas túrós
Ez a recept azért jó, mert nem kell tésztát nyújtani, de mégis van tölteléke, mint egy “komoly” süteménynek!
Borzas túrós
Tészta hozzávalói: 40 dkg liszt, 1 tojássárgája, 15 dkg porcukor, 1 csomag Rama margarin (25 dkg), 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 3 evőkanál kakaó
Töltelék hozzávalói: fél kg túró, 3 tojássárgája, reszelt citromhéj, 25 dkg cukor, 3 evőkanál búzadara, mazsola, 4 tojás felvert habja
A tészta hozzávalóit összekeverjük, mivel nincs sok folyékony alkotórész, ezért inkább morzsalékos állagú lesz. Próbáljuk összegyúrni és felét egy sütőpapírral bélelt tepsibe reszelni almareszelővel, majd erre jön a túrós töltelék és végül a tészta másik felét is ráreszeljük, próbáljuk egyenletesen szétoszlatni a morzsákat. Sütés kb 180 fokon 30 percig.
füveskönyv
Idézetek 3.
Reggelre vastag zúzmara borította a növényeket és egész nap megmaradt, Tündérországot varázsolva körénk.
füveskönyv
Az aranyműves boltja
Az aranyműves boltja – oratórikus elmélkedés a szerelemről.
II jános Pál pápa művének színházi feldolgozása
|
|
|
Sárdi Dóra rendező szavai a zalaegerszegi előadás kapcsán:„Az alapkérdés, ami köré a történetet felfűzöm: Lehet-e egy életet újrakezdeni, új alapokra fektetni, ha már majdnem leéltük azt egy bizonyos „lelki, érzelmi rendszer” szerint. |
Színházban voltunk, nem könnyű darabot néztünk meg és vegyes érzelmekkel jöttünk ki az előadásról. Nagy várakozással mentem el és sokat vártam tőle, talán ezért csalódtam kicsit. Kellet volna hogy tetszen a darab és sajnos azt kell mondanom, hogy mégsem sikerült igazán katartikus színházi élményben részesülnünk
.Azóta több kritikát is elolvastam, a műről és konkrétan erről az előadásról is.
Azt hiszem az előadást illetően a 7ora7.hu kritikájával értek egyet.
Semmi bajom nem volt a minimalista díszlettel és jelmezekkel vagy a színészi alakításokkal. Talán túl sok volt a mondanivaló és nehezen érthető formában fogalmazódott meg egy színházi környezethez képest. Nem volt idő, hogy egy –egy gondolat elidőzzön nálam …
Ehhez nekem könyv kell. Színházban nem tudok ennyi mindent gyorsan megérteni. De talán a színészeknek sem volt ez könnyű, Sára Bernadett szeme is gyakran időzött a szövegkönyvön…
Úgy érzem színházban több cselekmény jelenhetett volna meg és azon keresztül kellett volna átjönnie a mű mondanivalójának. Mert az sok és tartalmas. De a legfontosabb talán az, hogy fontos lenne átgondolnunk a kapcsolatainkat, hogy ne vesztegessük el az együtt töltött időnket meg nem értéssel, sértődésekkel, egymás elhanyagolásával. Nehogy csak a felismerésre legyen már időnk, hogy milyen kár, hogy nem figyeltünk egymásra.
Nem akarok senkit megbántani, de ami egyőnknek sem tetszett, az a zenés – énekes betétek voltak: sem zenei sem ének minőségben nem emelték a darab színvonalát. Őszintén szólva inkább egy bizonyos szekta összejövetelén elhangzott produkció hangulatát keltette bennünk.
A könyvből egyébként készült magyar és( talán?) amerikai film is, jó szereposztásban. Sajnos egyikről sem sikerült több információt találnom, pedig érdekes lenne ezeket a feldolgozásokat is megnézni.
A mű magyar fordítójától – Balássy Pétertől – találtam egy tartalmas írást a KÉSZ honlapján.
Macskák
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Szent Tamás (1225-1274) domonkos és egyháztanító emléknapja
Ez most egy kicsit filozófiai szöveg lesz, de ma éppen ennek van itt az ideje!
 |
| A mai reggel kissé zúzmarás volt! |
A nápolyi Aquinói grófok nemzetségéből származott. Korán elhatározta, hogy életét a szent tudományoknak áldozza, ezért kérte felvételét a domonkos rendbe.
Halála után hamarosan, 1323-ban szentté avatták, 1880-ban pedig minden katolikus tanítótevékenység védőszentjévé tették.
Filozófus és teológus, azaz a tudás és a hit egységét hirdeti.
„Isten ajándékozta az embernek a hit világosságát, és ezzel olyan igazságokat nyilatkoztatott ki neki, amelyek minden emberi tudást felülmúlnak. De ugyanaz az Isten kölcsönözte az embernek a megismerő képességet is, és adta vele együtt azt a megbízást, hogy hajtsa uralma alá a földet. A hitnek és az értelemnek tehát Istenben van a forrása, és ezért sohasem kerülhetnek egymással ellentétbe.”
Ő az angyali doktor, a „doctor angelicus”, a skolasztika legnagyobb alakja, a tomizmus megalkotója. Legérettebb, legátfogóbb műve a Summa Theologica. Megpróbálta összeegyeztetni Arisztotelész filozófiáját a kereszténységgel.
A középkori gondolkodás Isten érveit ún. „öt útjában” fogalmazta meg:
Az első út a mozgásból adódik: minden ami mozog szükségképpen valami más által mozog, azaz minden mozgásnak megvan az oka. Mivel azonban ez a sor nem vezethető vissza a végtelenbe, kell hogy legyen egy első mozgató, aki önmaga mozdulatlan, „és ezt mindenki Istennek gondolja”.
A második út a létesítő okságból indul ki: minden okozatnak van oka. Az okok sora nem mehet a végtelenbe: kell legyen egy első ok, ami minden mást okoz, „akit mindenki Istennek nevez”.
A harmadik út a létezők esetlegességéből adódik. A dolgok vagy léteznek vagy nem. Ha minden ilyen lenne akkor lehetne, hogy egyszerre legyen minden és akkor nem lenne keletkezés és pusztulás. Tehát minden valamiből ered, és mivel ez nem mehet a végtelenségig, fel kell tételezni egy első eredetet, „és ez az Isten, minthogy ő az első ok, amint erre rámutattunk”.
A negyedik út a léttökéletességi fokokat veszi alapul. Minden dologban van több és kevesebb. „Van tehát valami, ami valamennyi létező létének, jóságának és mindenféle tökéletességének oka: és ezt Istennek nevezzük.”
Az ötödik út a létezők célra irányultságára támaszkodik. Az értelmetlen dolgoknak egy célkitűző megismerőre van szükségük ahhoz, hogy egy célt képesek legyenek elérni. „Tehát van valamiféle intelligens lény, aki minden természeti dolgot célra irányít, és ezt mondjuk Istennek.”
A Wikipédián még több olvasható műveiről és életéről.
Ady Endre
Ezen a napon halt meg 1919-ben Budapesten Ady Endre.
A következő idézetek a Köszönet az életért című verséből valók.
|
A fotón simafenyő ág látható, érdekessége, hogy ez a fenyő nem kéttűs hanem ötös csomókban álló, puhább tűlevelekkel rendelkezik.
…
Már megragyog fénnyel az élet, Mindennemű s mindenkié: Milyen nagy, áldott fényességek. Akárki helyén éltem volna, Életem éltem egyaránt, Ujjongva avagy panaszolva. És akármi is fog már jönni, Mielőtt végleg elmegyek, Meg fogom ezt szépen köszönni. |
Egy érdekes hír: Befejeződött a legújabb Márai film forgatása, címe Kaland és a rendező Sipos József, aki az Eszter hagyatéka című Márai filmet is rendezte.
Itt lehet bővebben olvasni róla.
füveskönyv
Idézetek 2.
Pálforduló, Szent pál apostol ünnepe
Pál Tarzuszban született (valahol Szíria és Kisázsia között) zsidó családból, ahol a zsidó Saul és a római Pál nevet is megkapta. Gondolkodása, felfogása tipikusan zsidó, s tudatosan annak szigorú irányzatához, a farizeizmushoz csatlakozott. Elkeseredetten üldözte a keresztényeket, részt vett István, az első vértanú megkövezésében is.
A fordulat életében a damaszkuszi úton következett be (ApCsel 9,1):
„Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égből egyszerre nagy fényesség vette körül. Földre hullott s hallotta , hogy egy hang így szól hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Erre megkérdezte: „Ki vagy, Uram?” Az folytatta: „Jézus vagyok, akit üldözöl. De állj fel és menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned”..
Ettől kezdve (36-37 körül történt) Krisztus szolgálatára szentelte életét. A népek apostolának nevezik, hiszen fő feladatának a pogányok megtérítését tartotta. Útjai során 13 levelet írt, melyek részei az Újszövetségnek.
67 körül a Rómából Ostiába vezető út 3. mérföldköve mellett végezték ki. A legenda szerint, ahol a feje földre hullt 3 forrás fakadt, s ma itt 3 templom található.
A Via Ostiensen 388-ban Szent Pál sírja fölé gyönyörű templom épült, ami azonban 1823-ban leégett, de az eredeti tervek alapján újjáépítették, s a Szent Pál bazilika ma Róma talán legékesebb belsejű bazilikája.
És végül íme egy részlet az egyik leveléből:
„Nem mintha már elértem volna vagy már célba értem volna, de futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magával ragadott engem. Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam, de azt igen, hogy elfelejtem ami mögöttem van és nekilendülök annak, ami előttem van. /Fil 3,12-13/
Az ő nevéhez is kapcsolódik természetesen népi időjóslás, ezt már a Pálforduló elnevezésből is gondolhatjuk: szép derült idő ezen a napon hosszan tartó hideget jelez, míg a kemény téli hideg az idő enyhülését jósolja.
füveskönyv
Kecskeméti Arborétum
Kedvenc helyünk az arborétum, szívesen jövünk ide vendégekkel is sétálni és gyönyörködni. Vagy beszélgetni, futni… bármely évszakban. Itt most egy téli séta képei láthatók.
A Kápolna rét felőli bejáratnál található a magyar szentek szobrai szegélyezte sétány. 1999-ben kerületek ide a szobrok, addig egy temetőben hevertek. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotásai és 1960-ig a főtéren az egykori katolikus bérház homlokzatát díszítették.
Az arborétum több mint 60 ha-nyi területéből 2 ha egyházi tulajdon. Ezen található az 1718-ban épült barokk Mária kápolna, Lourdes-i barlang és a kálvária.
Szabadtéri oltár
A kálvária stációin tűzzománc képek mutatják be Jézus szenvedéstörténetét. 1996-ban készült.
Elolvadt a hó és megjelentek a vakond túrások.
Színek és formák télen is.
És még egy érdekesség: annak idején a diák Jókai Mór kedvenc kiránduló helye volt a Mária kápolna környéke:
„Szabad délutánokon öt-hat pajtás összeállott, hogy kigyalogoljanak Muraközyék messzeszöllőjébe (több mint egy órajárás); közvetlenül a város szélétől messzire kiterjedő homoki szöllők feküdtek, melyeken túl szintén nagy kiterjedésű, gyepes legelő következett (a Mária kápolnával), erre kijutva „megterült” az ifjúság, mint valamely csatárlánc, s kiki a maga botját, amennyire bírta, előre hajította (a botviselés a collegiumi tanulóknak már szabadalmuk volt, mellyel a fiatalabbak még tüntetve is éltek), azután sebes futásnak eredtek, míg botjukat el nem érték. Ez a mívelet többször ismétlődött a gyep külső széléig, ahol kezdődtek a messzeszöllők” – Garzó Imre, Jókai egykori iskolatársa így emlékezett vissza egykori kedvenc időtöltésükre
