MÁRCIUS
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
/Radnóti M.: Naptár/
MÁRCIUS
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
/Radnóti M.: Naptár/
Ez a tavasz kezdet ilyen felemásra sikeredett. De előbb-utóbb úgyis a tavasz kerekedik felül! Különben is, ez még csak a meteorológiai tavasz kezdete, a csillagászatira még három hetet várni kell.
Ez egy elegáns, szalalkálival készülő négylapos sütemény. Érdemes 1-2 nappal korábban elkészíteni, hogy megpuhuljon és könnyen szeletelhető legyen a vendégfogadásra.
Hozzávalók: 7 dkg zsír, 7 dkg porcukor, 1 tojás, 1 csomag Dr Oetker szalalkáli (15 gr), 40 dkg sima liszt és kb 1-1,5 dl tej
Elkészítése: A szalalkálit kb fél dl tejben feloldjuk. A zsírt és a porcukrot fakanállal habosra keverjük, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk. A tejből annyit kell használni, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk. Ezután 4 részre osztjuk, egyenként kinyújtjuk. Sütőtepsi hátulját belisztezzük és ezen sütjük ki egymás után a lapokat. Sütés 180 fokon kb 10-15 perc egy lap.
Töltelék: 3 dl tejet és 2 evőkanál réteslisztet sűrűre felfőzünk. 20 dkg margarint 7 dkg porcukorral habosra keverünk és ha kihűlt a főtt krém, hozzákeverjük. Végül valamilyen zöld színű aromát adunk hozzá: pl őszibarack vagy mandula. A krémet 3 részre osztjuk és megkenjük vele a lapokat. A tetejét porcukorral megszórjuk.
Báthory László pálos szerzetes és a Jordánszky kódex
Boldog Báthory László pálos szerzetes emléknapja van ma. Egyes források szerint Nyírcsászáriban született 1420-ban.
(Nem tudom megállni, hogy ne említsem meg, ebben a kis nyírségi faluban 1999-ben a világon elsőként szenteltek templomot Pio atyának, a szent életű olasz kapucinus szerzetesnek. Milyen régen is volt, amikor abban az évben a templom előtt készült rólam egy fotó – a fiam születése előtt pár hónappal! Azokat a fotókat még sajnos nem digitalizáltuk.)
Báthory Lászlónak tulajdonítják az egyik első magyar bibliafordítást, amely 1520 körül kézzel írott kódexként már megvolt. Ezt ma Jordánszky –kódexnek nevezik. Eredete ismeretlen, 1782-ben bukkan fel először, napjainkban az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzik.
Először nyomtatásban 1888-ban jelent meg. Ennek hasonmás kiadása pedig 1984-ben a Helikon Kiadónál látott napvilágot. Ezek a fotók erről a hasonmás kiadásról készültek.
Az akkori ismertetőben olvastam, hogy a középkori magyar kódexanyagnak több mint 99 %-a elpusztult. Ennek tükrében igencsak értékes ez a darab.
Tudni kell, hogy ez nem volt teljes körű fordítás. Az első teljes Biblia fordítást 1590-ben Vizsolyban nyomtatták – Károlyi Gáspár fordításában. A katolikus egyházban ma használatos fordítás 1626-ban jelent meg Káldy György jezsuita fordításában.
A Frei kávézóban kóstoltuk először az Earl Grey teával ízesített kávét, azóta otthon is kipróbáltuk és megszerettük. Aki szívesen kísérletezik új ízekkel az bátran kipróbálhatja!
Etióp YRGACHEFFE kávét vettünk hozzá a kávézóban, egyáltalán nem volt drága ahhoz képest, hogy milyen finom a belőle készült kávé. Azt is ott olvastuk, hogy más ízeket kapunk, ha nem főzzük a kávét, hanem forróvízzel leöntjük és állni hagyjuk pár percig. Ilyen jénaiból készült edényt akár az IKEA-ban vagy a kávézóban is lehet kapni.
Az edénybe már a kávéval együtt szórunk kevés teafüvet, így együtt oldódnak ki a finom aromák. Érdemes igazi nádcukorral ízesíteni!
“Mintha gyémánt lenne, annyira különleges és értékes – ezt mondják Etiópia legendás kávéjáról, a Yrgachefferől. Nekik ez olyan, mint nekünk, magyaroknak Tokaj! Ezt a kávét a Yrga Chefe régió egyik legkvalitásosabb ültetvényéről hozzuk Magyarországra, miután kézzel – még Etiópiában – többször is átválogatták.” – lehet olvasni a kávé dobozán.
Mi dobozos, szálas Twinings Earl Grey teát használunk hozzá.
Úgy látszik még nem ette meg a kutya a telet, ahogy a falumban mondják. Pedig tegnap Mátyás is talált jeget, tehát már törnie kellene. Ehelyett éjjel óta esik a hó, igazi téli táj fogad kint. Szegény madárkák, erre ők sem számítottak, elözönlik a madáretetőt, még harkály és szajkó is volt nálunk délelőtt.
Még sajnos érvényes Kosztolányi verse:
FEBRUÁR
Halvány ezüstfüst futja be a fákat.
A téli reggel éles, zúzmarás.
Olykor, mikor lehúzzuk téli kesztyűnk,
belénkharap a fagy, s mi sírni kezdünk,
mert fáj a seb, mint a farkasmarás.
Én inkább Áprily Lajos versét mondogatom:
Búcsú a hótól
Maholnap eltűnsz, kedves hó-alap,
mely – hogyha nem kúszott a köd reád –
beintettél hozzám az ablakon,
mihelyt széthúztam könnyű függönyét.
Mutattad a víg szajkó mese-kék
s a bús pirókok vér-szín tollait,
a megriadt nyúl szökkenéseit,
őzek futását, büszke szarvasét,
s ha jártam süppedős ösvényeden,
a csodaszarvú muflon lábnyomát.
Elűztél gondot, téli mélabút
s ajándékodtól vissza-visszatért
az életemtől elfutott öröm.
Eltűnsz s fényes fehérséged helyén
csak bokros, barna domboldal marad,
mely rejti majd az illanó vadat
s meg nem mutatja járásuk nyomát
mohos gyeppel benőtt ösvényeden.
S szegényedem. Megint szegényedem.
Az izsáki határban
sétálgatva jellegzetes kiskunsági táj fogadja az embert. Itt igazán messze lehet nézni, ami jót tesz a monitor távolsághoz szokott szemünknek! Érdemes felnagyítani a fotókat!
Még megmaradt egy kevés a régi tanyavilágból, sajnos a tanyák jó része elhanyagolt, lakóik beköltöztek a közeli falvakba.
Ha valaki szeretne “elnézelődni” régi tanyák környékén vagy esetleg a kiskunsági tájon, megteheti egy fiatal izsáki festő képein keresztül is.
Sokfelé látni szőlőültetvényeket, a régi Izsáki Sárfehér fajta helyett azonban manapság egyre többen telepítenek új fajtákat is, mint pl Biancát. Kevesebbet kell permetezni, lehet szüretelőkombájnnal betakarítani – ezek mind fontos szempontok a mai gazdasági helyzetben.
Egyre több az erdő, sokfelé akác és nyárfaerdők foglalják el a szőlő és gyümölcs ültetvények helyét. Nem könnyű a sokszor igen alacsony humusztartalmú homok talajok hasznosítása.
S hogy milyen a bor? Érdemes ellátogatni a Gedeon birtokra, melynek fiatal tulajdonosa több mint 60 ha-on gazdálkodik és saját borászati üzemében készülnek könnyed, alföldi borai.
Betűsorrend
Így is meg lehet érteni?
A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen; ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
Íme a bzonytéik.
Úhygoyg tnseseek mkneit bkébeén hyagni a hleysesáíi fmonisáokgkal!
Ez egy hibrid változata a bejglinek, mivel élesztő és sütőpor is kell hozzá.
Diós-mákos tekercs
Hozzávalók: 60 dkg sima liszt, 5 dkg élesztő, 2 tojás sárgája, 18 dkg Rama margarin, 6 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 pohár 20%-s tejföl (2*2 dl), pici só, 1 csomag sütőpor, 1 evőkanál rum
A hozzávalókból tésztát gyúrunk, majd 3 cipóban meleg helyen kelesztjük. Ezután kinyújtjuk, diós és/vagy mákos töltelékkel töltjük, feltekerjük, a tetejét tojássárgájával megkenjük. Sütés előtt még a tepsiben kb 1 órát pihentetjük. 3 tekercs lesz belőle, ami belefér 1 gáztepsibe.
FEBRUÁR
Íme egy nagyon hosszú mondat a februárról, ahogy Márai látta. Elég lehangoló, talán a 21. században már nem vagyunk ennyire kitéve a tél hidegének. A február számomra már inkább a várakozás: nemsokára itt a tavasz! A madarak is tavasziasan csicseregnek mostanában, ébred a természet, és ez jókedvvel tölt el! Az avart még nem mertem leszedni a virágoskertről, ki tudja? lehet még nagy fagy! Anyuék 1963-ban esküdtek, akkor február 23-án hatalmas hó és nagy hideg volt, néhány meghívott el sem tudott jönni az esküvőre!
„Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát – korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.” (A négy évszak című könyvből)
Most még gyönyörködhetünk a fák, bokrok kopasz szépségében: mennyi forma, mennyi ág és vessző és mindnek más az alakja, színe, kérge!