{"version":"1.0","provider_name":"f\u00fcvesk\u00f6nyv","provider_url":"https:\/\/fuveskonyv.cafeblog.hu","author_name":"444eli","author_url":"https:\/\/fuveskonyv.cafeblog.hu\/author\/444eli-2-2\/","title":"boldogs\u00e1g\u00e9rzet\u00fcnk","html":"<P>&nbsp;<\/P>\r\n<P><SPAN style=\"COLOR: windowtext; FONT-FAMILY: Verdana; mso-bidi-font-family: Arial\">A boldogs\u00e1g\u00e9rzet\u00fcnket 50%-ban a g\u00e9njeink hat\u00e1rozz\u00e1k meg! Nem hagy nyugodni ez az adat. Tudom magamr\u00f3l, hogy nekem sajnos ebb\u0151l kevesebb jutott, el\u00e9gedetlenkedek is miatta eleget. Most viszont beugrott: ezt ink\u00e1bb \u00edgy kellene elfogadnom magamban \u00e9s m\u00e1sokban is. M\u00e1sokban sem k\u00f6nny\u0171 ezt elfogadni, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ha k\u00f6zeli csal\u00e1dtagr\u00f3l van sz\u00f3. Ami megd\u00f6bbent\u0151, hogy m\u00e1r a gyerekekn\u00e9l is eg\u00e9sz kis korban l\u00e1that\u00f3 ez. Annyit k\u00fczd\u00f6ttem, hogy seg\u00edtsek n\u00f6velni ezt benn\u00fck, sikertelen\u00fcl. Most el\u0151sz\u00f6r pr\u00f3b\u00e1lom elfogadni ezt a t\u00e9nyt magamban \u00e9s m\u00e1sokban is. ( Kicsit felszabadul t\u0151le az ember!)<\/SPAN><\/P>\r\n<P><SPAN style=\"COLOR: windowtext; FONT-FAMILY: Verdana; mso-bidi-font-family: Arial\">&nbsp;Ugyanakkor tudatosan pr\u00f3b\u00e1lok r\u00e1koncentr\u00e1lni arra 10-20%-ra, ami v\u00e1ltoztathat\u00f3:<SPAN style=\"mso-spacerun: yes\">&nbsp; <\/SPAN>vagyis feltettem magamnak a k\u00e9rd\u00e9st: mit\u0151l is vagyok igaz\u00e1n boldog? \u00c9s itt nem nagy dolgokra gondolok, csak egyszer\u0171, h\u00e9tk\u00f6znapi tev\u00e9kenys\u00e9gekre, de teljesen szem\u00e9lyre sz\u00f3l\u00f3an. Ha megvan, akkor azt a tev\u00e9kenys\u00e9get igenis be kell iktatni a mindennapokba. Azt az\u00e9rt tapasztalom, hogy nem is olyan k\u00f6nny\u0171 felsorolni, hogy mi tesz boldogg\u00e1, m\u00e9lyre kell \u00e1sni hozz\u00e1. Tal\u00e1n k\u00f6nnyebb megl\u00e1tni a m\u00e1sikban: p\u00e9ld\u00e1ul tudom, hogy a gyerekemnek teljes kikapcsol\u00f3d\u00e1st okoz m\u00e1r eg\u00e9sz kicsi kor\u00e1t\u00f3l a rajzol\u00e1s \u00e9s a leg\u00f3z\u00e1s, ez\u00e9rt ha l\u00e1tom, hogy nem tal\u00e1lja mag\u00e1t, akkor mindenf\u00e9le magyar\u00e1zgat\u00e1s helyett pr\u00f3b\u00e1lom abba az ir\u00e1nyba terelni, hogy valami \u00e9rdekeset rajzoljon le. (A gyerekek magukt\u00f3l nem mindig tudj\u00e1k, hogy valami nyugtalan\u00edtja \u0151ket, \u00e9s att\u00f3l nem \u00e9rzik j\u00f3l magukat. Ilyenkor csak piszk\u00e1lj\u00e1k a m\u00e1sikat, unatkoznak, ha nem seg\u00edt\u00fcnk nekik.)<?xml:namespace prefix = o ns = \"urn:schemas-microsoft-com:office:office\" \/><o:p><\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n<P><SPAN style=\"COLOR: windowtext; FONT-FAMILY: Verdana; mso-bidi-font-family: Arial\">Ez ak\u00e1r lehet m\u00e9g r\u00e9sze a janu\u00e1ri rendteremt\u00e9snek, magunkban: tudatos\u00edtani, hogy vajon mekkora a saj\u00e1t boldogs\u00e1g\u00e9rzet\u00fcnk \u00e9s azt\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1lni elfogadni azt. Majd megkeresni \u00e9s t\u00e9nyleg le is \u00edrni, hogy milyen tev\u00e9kenys\u00e9gek tesznek boldogg\u00e1. \u00dagy tapasztalom, nem egy-k\u00e9t perces feladat ez.<o:p><\/o:p><\/SPAN><\/P>\r\n<P><\/P>","type":"rich"}