Az utolsó vacsora emlékére szentelt nap, az Eucharisztia alapítása, s megemlékezés arról, hogy Jézus megmosta a tanítványok lábát.
“Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik:
Vegyétek, ez az én testem.
Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik.
Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt:
Ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak.”
Márk, 14, 22-24
A nagycsütörtöki mise alatt elhallgatnak a harangok és csengettyűk, az orgona, s kezdetét veszi a gyász.
Eucharisztia – Oltáriszentség
Jézus a kenyér és bor színe alatt mint Isten és ember valósággal jelen van. Az Oltáriszentség a keresztfán végbevitt áldozat megújítása és folytatása.
Dsida Jenő
NAGYCSÜTÖRTÖKÖN
A szél suhogva borzong
az olajfa lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.
Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.
Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.
Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!
Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi költő, a 20. századi magyar költészet méltatlanul elfeledett alakja. 31 éves korában halt meg.” Költői kiteljesedésére mindössze tíz esztendőre futotta életéből, műve azonban nem maradt torzóban. Amit az ifjúság életörömben, szerelemben, játékosságban felkínálhat, s amit a gyilkos kór – szervi szívbaja – felfokozhat érzésekben: szenvedélyes magányűzésben és társkeresésben, … az mind lírává párolódott költészetében, drámai erővel töltve meg verseit.”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: