Kányádi Sándor: Ne félj!
Ne félj, ne félj!
Múlóban már a tél.
A nap, a nap
lassan erőre kap.
Remény, remény
ragyog az ág hegyén.
De még, de még
tartja magát a jég.
De már, de már
ripeg-ropog, akár
az ablak üvege,
ha labda töri be.
A fenti vers Kányádi Sándor 1989-ben megjelent Sörény és koponya című kötetéből való.
Ahhoz képest, hogy már 7 napja benne járunk a márciusban, sajnos még nagyon elkél a fenti biztató versike.
füveskönyv
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: