GONDOLATÉBRESZTŐ
Egy újabb gondolat, aminél nem az a fontos, hogy ki írta és miért, hanem hogy bennem milyen gondolatokat indít el és vezet-e valamilyen megoldáshoz….
Valamikor akár én is írhattam volna a következőket:
„Amikor megtaláljuk az igazit és születik két gyönyörű, egészséges gyerekünk és mégsem vagyunk maradéktalanul boldogok, akkor ki a felelős?…. Áldozatot kell hozni a családért, persze, de mekkorát:fel kell számolni önmagamat és a személyiségemet?” /idézet valakitől?/
Szóval azon kezdtem el gondolkodni, hogy mennyire kell szeretnünk másokat, akár önmagunk feláldozása vagy elhanyagolása árán is.
Akkor egy tőlem okosabb valaki azt kérdezte tőlem, hogy hol van az leírva, hogy magamról megfeledkezve kell másokat szeretnem?
Rájöttem, hogy okosan kell szeretni másokat és ebbe a körbe én magam is beletartozom.
De azért még nem zártam le magamban ezt a témát, a következő gondolatsor is egy szempont hozzá:
„Egy rabbi a Tóra titkát fejtegette a tanítványainak, majd így szólt hozzájuk:
Látom, hogy szavaim nem találkoztak olyannal, aki megszívlelte volna őket. Azt kérditek, honnan tudom? Nos, barátaim, a szívből jövő szavak valójában szívbe is találnak. Ha azonban nem találnak befogadó szívet, akkor Isten kegyelemben részesíti a beszélőt: szavainak nem kell céltalanul kóborolniuk, hanem visszatérhetnek abba a szívbe, ahonnan származnak. Velem is ez történt. Mintha valami lökést éreztem volna… egyszerre visszajöttek, mind.”
„Nem kevesebbről van szó, mint hogy szeretet nélkül nem vagyunk képesek élni. Az nem elég, hogy az ember ad, ad, ad és ad. Kapni is kell. …. Sok tévtanító azt mondja: elég, ha te szeretsz. … A szeretet az egyetlen olyan lételeme az egész teremtésnek, mely feltételezi a kölcsönösséget. Az ember egyedül is lehet gazdag, hatalmas, tehetséges, okos, művelt, erős, energikus, híres, népszerű, alkothat nagy műveket – de szeretni nem lehet egyedül.
„Nagyon fontos, hogy az ember tudjon szeretetet elfogadni. Tudjon viszontszeretni. Adni könnyebb. Sokkal könnyebb. Mert az belülről jön. Árad magától. De elfogadni, meggyulladni tőle és visszaadni mások szeretetét – az a nehéz!. Nagyon nehéz.” /Az idézetek Müller Pétertől valók, a múlt heti Nők lapjából/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: