Luca nap

Luca nap van, a karácsonyi ünnepkör egyik legérdekesebb napja.

Szent Lucia a legendák szerint Siracusaban (Szicíliában) élt, és 304-ben halt vértanú halált. Előkelő, nemesei család tagja. Egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, kérte meggyógyult édesanyját, hogy ne adják férjhez, mert ő Jézus menyasszonya már. Ebbe a vőlegénye nem nyugodott bele és feljelentette keresztény hite miatt.

Neve a „lux” fényesség szóból származik.

„Az ádventi homályban az okos szüzek egyike vezet a karácsonyi Világosság felé.”

A magyarság körében élt egy ártó, rontó nőalak, az ősi hiedelemvilágból  származó boszorkány, az ún. Luca asszony is. E miatt korábban ritkán adták e nevet, mióta azonban ez a hagyomány háttérbe szorult, gyakoribbak lettek a Luca nevű lányok is.

A Gergely-naptár előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulónak, a világosság születésének kezdete. A magyar népi képzelet szerint december folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona.

Például: Luca-búza keltetése, Luca szék készítése, Luca-kalendárium: e naptól kezdve 12 napon át figyelték az időjárást, s minden nap egy hónapot jelölt – a klíma változás lehet hogy mostanra bezavar ebbe a népi megfigyelésbe, de ki lehet próbálni, lehet hogy nem rosszabb más időjós módszerektől.