Advent

Rainer Maria Rilke: ADVENT

Havat terel a szél az erdőn,

mint pehely-nyájat pásztora.

S néhány fenyő már érzi sejtőn,

miként lesz áldott-fényű fa,

és hallgatózik. Szűz utakra

feszül sok ága, tűhegye,-

szelet fog,- készül, nő magasba,

az egyetlen szent éj fele.

Kezdődik az ADVENT.  Jó lenne ha  a külső csillogás-villogás mellett az ünnep igazi tartalmát is át tudnánk élni! Legalább egy kis időt hagyjunk mindennap arra, hogy elolvassunk egy verset vagy rövid gondolatot.

És hogy miért fontos ez?

„Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme.

Készülj föl reá, testben és lélekben.”     /Márai Sándor/

„Akinek van érzéke az ünnepek megüléséhez, annak számára minden idő értelmesen eltöltött idő lesz.”

Kosztolányi Dezső gondolata az egyház ünnepeiről:

„Ti nem is sejtitek, milyen széppé és változatossá tettétek az életet, mely magában fárasztó és unalmas. Ti ünnepeitekkel részekre bontottátok az évet. ……

Mikor jön a december, hajnali misét tartotok. A hajnali kék ködben, mely olyan, mint a szilva hamva, süveges emberek bandukolnak a kivilágított kis falusi templomok felé. ….. A nappalok egyre rövidebbek lesznek, a sötétség egyre sűrűbb és hosszabb, és ti azt mondjátok, nem kell félni. Majd jön valaki, aki elűzi a sötétséget és sose látott fényt gyújt a világnak.”