Árpádházi Szent Erzsébet

ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET

Ma van az ünnepe kedvenc szentemnek.

Íme néhány idézet és kevésbé ismert momentum Róla.

„A női szív összes bájaival és vonzalmaival s a középkor mély kereszténységének szigorával, változatos fiatal élet varázsával s az égbe emelkedő erény érettségével lép elénk. 13 évvel már hitves, 19-el özvegy, 24 évvel halott lett Erzsébet, a kereszténység öröme és dicsősége. A keresztény asszony-ideál, szent Ferenc „nővére”, Fra Angelico ecsetjének alakja, „spectaculum mundo et angelis”.”         -írja Prohászka Ottokár /1928/

„…királylány volt és fejedelemasszony. S szerelmes asszony is volt: egy 13. századi Júlia, s férje , Lajos méltó Rómeó volt mellette, egy olyan században amikor még alig ismerték ezt az érzést, s ha ismerték is, szégyennek számított. A házasságok politikai, hatalmi és gazdasági okokból, a szülők elhatározásából jöttek létre. Őt is 3 éves korában vitték messzi földre, jövendő családja körébe.

 Kettőjük szíve édes szeretetben úgy egyesült egymással, hogy nem voltak képesek sokáig megválni egymástól, s magyar vérének szenvedélyével ezerszernél is többször szájon csókolta őt.”

„Amikor férje meghalt, azt mondta: Uram, Istenem, számomra most már az egész világ meghalt, s sírva kiáltozva őrültként rohangált a teremben, s senki sem tudta megnyugtatni.”

/az idézetek egy régi Új Emberből valók/

Apja II. Endre magyar király, anyja Merániai Gertrudis, őket a Bánk bán-ból ismerhetjük.

Erzsébet 1207-ben született Magyarországon, nagy valószínűséggel Sárospatakon.

Érdemes ellátogatni Sárospatakra és a vártól nem messze lévő Szent Erzsébet templomot megnézni. A templom előtt látható az Árpádkori kis rotunda maradványa, valamint egy bronz szoborcsoport, Varga Imre alkotása, amely Erzsébetet ábrázolja férjével, ugyanis egyszer hazalátogatott Thüringiából – ezt most nyáron a sárospataki plébános atya is megerősítette, amikor meglátogattuk a templomot.

 A templom is nagyon szép, az ország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma,  egy ereklyetartó található itt, üveghengerben csontszilánk és egy brokát darab Erzsébet köntöséből. A templomba a mellette lévő Szent Erzsébet házban kell kérni a belépőt, egyébként zárva van. A Szent Erzsébet házban van egy szép képzőművészeti kiállítás Erzsébetről, igazán segít ráhangolódni az ő életére.

1231-ben hal meg, 1235 pünkösdjén  avatják szentté, s ezért újították fel Patakon a pünkösdi Szent Erzsébet ünnepségeket újból.

1236-ban kerül sor földi maradványainak oltárra emelésére, amelynek egykorú feljegyzések szerint mintegy 1,2 millió ember volt tanúja.

S ha már Szent Erzsébet nyomán járunk, érdemes elmenni Kassára és megnézni a Szent Erzsébet dómot. Többek között  itt található II Rákóczi Ferenc és társai sírja (1906-ban került ide),  valamint az 1474-77-ből származó Szent Erzsébet főoltár, ami Közép-Európa egyik legnagyobb hármas szárnyú későgót festett faoltára.

Erzsébet jelmondata: „Szeretteim, legyetek az igének cselekvői és nem csupán hallgatói.” Jakab 1,22